Véget érhet a lakáspiaci aranykor

Kifutóban van a lakáspiacon a Covid idején elhalasztott és az emelkedő hitelkamatok miatt előrehozott kereslet árfelhajtó hatása, miközben ismét erősödik, megint 40 százalék feletti arányú a befektetői jelenlét. A magas infláció miatt elértéktelenedő pénz egy része az ingatlanokban keres menedéket, sok befektető viszont eladóként vált aktívvá, mert éppen most realizálja a korábbi lakásvásárláson elért hozamot, az elmúlt időszak rekord-árnövekedésének hasznát. 

Minderről a VG Podcastnak nyilatkozott Tancsics Tünde, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

A lakáspiaci riportjairól ismert kutatóközpont szakértője kifejtette: 

a lakáspiac óhatatlanul lassulni fog, mostanra megérkezik a kereslet visszaesése, a 2014 óta tartó növekedésnek immár minden jel szerint vége van.

Az első negyedév és az előző év még rekord-árnövekedésekkel telt, miután egyszerre érkezett meg a piacra a pandémia idején elhalasztott és a növekvő hitelkamatok elől menekülő, előrehozott vásárlásokban jelentkező kereslet. A zömében hitelből megvalósuló lakáscélú vásárlásokat a dráguló hitelek és a folyamatosan emelkedő árak nehezítik. Az ingatlanok Budapest után immár vidéken is jelentősen túlértékeltek – emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank jelentésére Tancsics Tünde. 

Az elemző  nem tartja reális víziónak a lakásárak csökkenését. 

Nominális értelemben semmiképp, sőt 10-12 százalékos infláció mellett az árak még emelkedni fognak, de reálértelemben már elkezdődhet egy fokozatos értékcsökkenés a lanyhuló kereslet mellett.

A lakáspiac jövője szempontjából a kamatok alakulása meghatározó, a jegybanki kamatemelések átgyűrűzhetnek a lakáshitelekbe, és ha az inflációnak nem sikerül gátat szabni, akár két számjegyűvé is válhatnak.

Láttunk már hasonlót 2008-ban – mondta a szakértő –, amikor a kamatok emelkedése nagyon gyenge lakáspiaci kereslettel járt együtt. A vásárlási kedvet csökkenti a gazdasági folyamatok bizonytalansága, a reálbér-növekedést elértéktelenítő infláció miatt a vevők és az építkezők is egyre óvatosabbak. Az építőanyagok drágulását, az ellátási láncok akadozását a Covid után a háború tovább fokozta.

Az állami támogatások meghosszabbítását egyre többen sürgetik, arra az eddigi kormányzati kommunikáció szerint jó esély van, és nagy szükség, miként a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítására is, ami nélkül megrogyhat az építési piac. 

Az első negyedéves kivitelezésindítási mutatókat is igazából a nagy állami beruházások, mindenekelőtt a Budapest–Belgrád vasútvonal megrendelései pörgették fel, azóta viszont bejelentették az 1150 milliárd forintnyi közösségi megrendelés felfüggesztését. Egyelőre nem tudni, hogy az állami beruházások átvizsgálása és időszakosnak ígért hiánya milyen hatással jár, az első féléves időszak számai még nem ismertek.

Ami kétségtelen, hogy nagyon fontos lenne az energetikai korszerűsítések támogatása, de a romló gazdasági helyzet a zöldcélkitűzések megvalósítása ellen hathat – fogalmazta meg kétségeit a kutatóközpont elemzője.