A forintgyengülés aligha ijeszti meg a jegybankot
Az elmúlt 2 hónapban az alapkamat gyors ütemben, 200, illetve 100 bázisponttal emelkedett. Ezt a fokozódó infláció és a rekordgyenge forint indokolta is. Augusztusban akár ennél nagyobb emelés is indokolt lehetne, hiszen az infláció júliusban 2 százalékpontot gyorsult a megelőző havihoz képest, és lassulás a következő hónapokban sem várható. Mivel azonban az egyhetes betéti kamatban az elmúlt hetekben nem történt változás, 100 bázispontnál nagyobb emelésre alapesetben nem számítunk – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a monetáris tanács, ahol ismét terítékre kerül az alapkamat további emelése. Utoljára július 27-én emelte az irányadó kamatot a jegybank 100 bázisponttal, 10,75 százalékra, tehát a következő lépéssel 11,75 emelkedhet.
Varga Zoltán az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője ugyancsak 100 bázispontos emelést tart valószínűnek, amit majd a csütörtöki tenderen az egyhetes betéti kamatszint is követhet. Ez a sorminta a következő hónapokban is folytatódhat az elemző szerint, ugyanakkor jelezte, nehéz pontos előrejelzést adni, ugyanis nagy sok változó tényező van, ilyen a földgáz világpiaci árának alakulása az év végéig, vagy az európai uniós forrásokról szóló tárgyalások kimenetele.
„Mind az alapkamat, mind az éves átlagos infláció el fogja érni a 13 százalékot, de bizonyos negatív forgatókönyvek bekövetkezése esetén ennél magasabb szintek is reálisak lehetnek” – jelezte Varga Zoltán, ugyanakkor Regős Gábor ettől pesszimistább jóslatot adott: ő azt várja, hogy az infláció 20 százalék fölött fog tetőzni, míg az alapkamat 17-18 százalékon. Szerinte a nagy kérdés, hogy a forint gyengélkedése mennyire kényszeríti rá a jegybankot ennél markánsabb emelésre.
A mostani energiaárak és forintárfolyam mellett az infláció nem fog magától stabilizálódni, ehhez szükség van a további érdemi szigorításra
– hangsúlyozta az elemző, aki szerint kétséges, hogy 100 bázispontos emelés elegendő lesz-e a forint gyengülésének megfékezésére és az infláció letörésére, hiszen a reálkamat így is negatív marad. Szerinte emiatt nem lehet kizárni egy markánsabb, akár 150-200 bázispontos emelést sem, hiszen számottevő hatás azzal lenne elérhető, ha a reálkamat pozitívvá válna.
Abban viszont a közgazdászok is egyetértenek, hogy a forint árfolyamát nagyban meghatározza, sikerül-e Brüsszellel megállapodni az uniós források ügyében. Varga Zoltán szerint az euró-forint jegyzése felkúszhat a 420-430-as tartományba is, de amennyiben sikerülne megegyezni az Európai Unióval, a 390-400-as zónába süllyedhet vissza. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a mostaninál mindenképpen erősebb árfolyamra lenne szükség az infláció letöréséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.