Biden Magyarországot bünteti, miközben hazájában is képtelen bevezetni a globális minimumadót

Bár Joe Biden amerikai elnök aláírta az infláció elleni törvénycsomagot, a szenátusi tárgyalásokon végül kimaradt egy fontos elem, a globális minimumadó implementációja – ez hatalmas fordulat azután, hogy a Biden-adminisztráció az adónem európai uniós elfogadását vétózó Magyarországra példátlan diplomáciai nyomást gyakorolt. Az Egyesült Államok felmondta a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményt, ám a legfrissebb fejlemények alapján kijelenthető, az aktív külpolitikai szerepvállalás és a belpolitikai kudarcok látványos ellentmondásban állnak.

A globális minimumadó amerikai implementálása

A VG érdeklődésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője rámutatott, hogy a múlt héten elfogadott törvény közvetlen előzménye a Bidenhez köthető Build Back Better törvényalkotási csomag, amelynek egyik fontos eleme lett volna a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2-es pillérének megfelelő globális minimumadó szabályainak amerikai implementálása. Ugyanakkor a szenátusi tárgyalásokon a demokrata párti Joe Manchin, Nyugat-Virginia szenátora kihátrált a támogatók közül, ezzel megakadályozva a tervezett szabályozás elfogadását. (Mivel a szenátusi jóváhagyást az ellenzékben lévő republikánus tagok mindegyike elutasította, így valamennyi demokrata párti szenátor támogatására szükség lett volna.)

A társasági adó ugyanolyan költség egy multinacionális cégcsoport számára, mint a munkabér vagy az anyagköltség, ha pedig az európai és kínai versenytársak alacsonyabb adókkal tudnak gyártani és értékesíteni, akkor a magasabban adóztatott cégek hátrányba kerülnek.

Magyarország kiállt a saját és az EU érdekei mellett

A magyar érv egyébként pontosan ugyanez volt: Varga Mihály pénzügyminiszter egyebek között azt mondta, Magyarország kiállt a saját és az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most romokban van, a minimumadó bevezetése pedig a kegyelemdöfést jelentené.

Czoboly Gergely megismételte, a szabályozás logikájából fakad, hogy ha már megfelelő számú és nagyságú ország bevezeti a minimumadót, akkor az közvetve kényszeríti a lemaradókat is az implementációra. Mivel Kína már az OECD-s tárgyalásokon sem mutatott különösebb érdeklődést a szabályok iránt, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak kellene lépnie ahhoz, hogy az adónemet mások is bevezessék.

– jelentette ki az adószakértő. Nagy kérdés szerinte, hogy lesz-e az amerikai kormányzatnak újabb esélye, hiszen közeledik az országban az időközi választás, amelynek eredményeként a törvényhozásban akár meg is változhatnak az erőviszonyok, ha pedig elveszíti a többséget a Demokrata Párt, akkor a minimumadó amerikai bevezetésének az esélyei jelentősen csökkennek.

Más volt a felállás Donald Trump idején

Az amerikai törvényhozás egyébként már Donald Trump elnöksége alatt elfogadott egy „globális minimumadót”, a GILTI-szabályokat. Ez azonban jelentős elemeiben eltér az OECD-ben tárgyalt, 2-es pillérnek nevezett megoldástól: egyrészt a GILTI adókulcsa alacsonyabb a globális minimumadóénál, másrészt a kalkulációja is sokkal enyhébb, így összességében nem felel meg az OECD-s szabályoknak.

Az újonnan elfogadott csomagban is bevezettek egy minimumadó-szabályozást, amelynek az adókulcsa már az OECD-s megállapodáshoz hasonló 15 százalék lett, a kalkuláció technikája azonban a szakértői konszenzus alapján továbbra sincs összhangban a globális megállapodással. Ennek pedig az a következménye, hogy az amerikai központú cégcsoportok külföldi leányvállalataira olyan szabályok fognak vonatkozni, amelyekkel a kiegészítő adót – akár az Egyesült Államokat megelőzve – más országok szedhetik be.

Ez nem utolsósorban azt is jelenti, hogy a leányvállalatok országában várhatóan nagyobb feladat hárul majd a helyi csoporttagokra, hiszen nem mentesülnek a komplex adminisztratív feladatok alól azzal, hogy azt az amerikai központ teljesíti helyettük.

– hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakembere.

Kérdés, hogy az amerikai kudarc eltántorítja-e Németországot és Franciaországot, vagy még nagyobb lendülettel vetik bele magukat az ősszel újrainduló tárgyalásokba, és az is bizonytalan, hogy az amerikai példa milyen hatással lesz az Egyesült Királyságra. A jelenleg is folyó miniszterelnök-jelölti versenynek könnyen lehet olyan eredménye, amely a szigetországot is a globális minimumadóból való kimaradásra kényszeríti, hiszen Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter egymásra licitál az adócsökkentés témakörében.