Biden Magyarországot bünteti, miközben hazájában is képtelen bevezetni a globális minimumadót
Bár Joe Biden amerikai elnök aláírta az infláció elleni törvénycsomagot, a szenátusi tárgyalásokon végül kimaradt egy fontos elem, a globális minimumadó implementációja – ez hatalmas fordulat azután, hogy a Biden-adminisztráció az adónem európai uniós elfogadását vétózó Magyarországra példátlan diplomáciai nyomást gyakorolt. Az Egyesült Államok felmondta a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményt, ám a legfrissebb fejlemények alapján kijelenthető, az aktív külpolitikai szerepvállalás és a belpolitikai kudarcok látványos ellentmondásban állnak.
A globális minimumadó amerikai implementálása
A VG érdeklődésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője rámutatott, hogy a múlt héten elfogadott törvény közvetlen előzménye a Bidenhez köthető Build Back Better törvényalkotási csomag, amelynek egyik fontos eleme lett volna a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2-es pillérének megfelelő globális minimumadó szabályainak amerikai implementálása. Ugyanakkor a szenátusi tárgyalásokon a demokrata párti Joe Manchin, Nyugat-Virginia szenátora kihátrált a támogatók közül, ezzel megakadályozva a tervezett szabályozás elfogadását. (Mivel a szenátusi jóváhagyást az ellenzékben lévő republikánus tagok mindegyike elutasította, így valamennyi demokrata párti szenátor támogatására szükség lett volna.)
Joe Manchin szenátor legfőbb érve a globális minimumadó elutasításával kapcsolatosan az volt, hogy ne hozzák az Egyesült Államokat és az amerikai központú multinacionális vállalatokat hátrányba a világpiacokon azzal, hogy a többi országot megelőzve vezetik be.
A társasági adó ugyanolyan költség egy multinacionális cégcsoport számára, mint a munkabér vagy az anyagköltség, ha pedig az európai és kínai versenytársak alacsonyabb adókkal tudnak gyártani és értékesíteni, akkor a magasabban adóztatott cégek hátrányba kerülnek.
Magyarország nélkül jogellenes lehet a globális minimumadó bevezetéseAz Európai Unió alapszerződésével ellentétes lehet, ha Magyarország nélkül, megerősített együttműködés keretében vezetik be a globális minimumadót. |
Magyarország kiállt a saját és az EU érdekei mellett
A magyar érv egyébként pontosan ugyanez volt: Varga Mihály pénzügyminiszter egyebek között azt mondta, Magyarország kiállt a saját és az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most romokban van, a minimumadó bevezetése pedig a kegyelemdöfést jelentené.
Czoboly Gergely megismételte, a szabályozás logikájából fakad, hogy ha már megfelelő számú és nagyságú ország bevezeti a minimumadót, akkor az közvetve kényszeríti a lemaradókat is az implementációra. Mivel Kína már az OECD-s tárgyalásokon sem mutatott különösebb érdeklődést a szabályok iránt, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak kellene lépnie ahhoz, hogy az adónemet mások is bevezessék.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok kormánya erőteljes diplomáciai nyomást helyezett Lengyelországra és Magyarországra is azért, mert akadályozták az Európai Unió Tanácsában a globális minimumadós irányelv elfogadását. Azzal ugyanis, hogy az EU sem fogadta még el a szükséges szabályokat, közvetve nehezítették a Biden-adminisztráció dolgát
– jelentette ki az adószakértő. Nagy kérdés szerinte, hogy lesz-e az amerikai kormányzatnak újabb esélye, hiszen közeledik az országban az időközi választás, amelynek eredményeként a törvényhozásban akár meg is változhatnak az erőviszonyok, ha pedig elveszíti a többséget a Demokrata Párt, akkor a minimumadó amerikai bevezetésének az esélyei jelentősen csökkennek.
Más volt a felállás Donald Trump idején
Az amerikai törvényhozás egyébként már Donald Trump elnöksége alatt elfogadott egy „globális minimumadót”, a GILTI-szabályokat. Ez azonban jelentős elemeiben eltér az OECD-ben tárgyalt, 2-es pillérnek nevezett megoldástól: egyrészt a GILTI adókulcsa alacsonyabb a globális minimumadóénál, másrészt a kalkulációja is sokkal enyhébb, így összességében nem felel meg az OECD-s szabályoknak.
Az újonnan elfogadott csomagban is bevezettek egy minimumadó-szabályozást, amelynek az adókulcsa már az OECD-s megállapodáshoz hasonló 15 százalék lett, a kalkuláció technikája azonban a szakértői konszenzus alapján továbbra sincs összhangban a globális megállapodással. Ennek pedig az a következménye, hogy az amerikai központú cégcsoportok külföldi leányvállalataira olyan szabályok fognak vonatkozni, amelyekkel a kiegészítő adót – akár az Egyesült Államokat megelőzve – más országok szedhetik be.
Az amerikaiaknak fontosabb az adóegyezmény, mint MagyarországnakAz EY adószakértői szerint a jogbiztonság megteremtése inkább érdeke az USA-beli társaságoknak. |
Ez nem utolsósorban azt is jelenti, hogy a leányvállalatok országában várhatóan nagyobb feladat hárul majd a helyi csoporttagokra, hiszen nem mentesülnek a komplex adminisztratív feladatok alól azzal, hogy azt az amerikai központ teljesíti helyettük.
Izgalmas felismerés lesz majd a magyar leányvállalatok vezetőinek is, hogy a globális minimumadó kapcsán jelentős feladatok szakadnak a nyakukba, ha az EU bevezeti a szabályokat, az USA viszont nem
– hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakembere.
Kérdés, hogy az amerikai kudarc eltántorítja-e Németországot és Franciaországot, vagy még nagyobb lendülettel vetik bele magukat az ősszel újrainduló tárgyalásokba, és az is bizonytalan, hogy az amerikai példa milyen hatással lesz az Egyesült Királyságra. A jelenleg is folyó miniszterelnök-jelölti versenynek könnyen lehet olyan eredménye, amely a szigetországot is a globális minimumadóból való kimaradásra kényszeríti, hiszen Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter egymásra licitál az adócsökkentés témakörében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.