Lakásáfa: télen robbanhat be a kereslet a rezsivédett új otthonok iránt
Nagyon fontos lépést jelentett be ma Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán, nevezetesen az 5 százalékos lakásáfa 2026-ról 2028 végéig történő alkalmazhatóságának támogatását. Erre az ágazat képviseletében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége is – mint azt tegnap megírtuk – kérte a kormányt, a kivitelező kapacitások ciklikusságának kisimítása érdekében.
A négy évről hat évre meghosszabbított időtáv, ameddig az 5 százalékos áfa lehetőségére lehet építeni, olyan lépés, ami a hosszú távú, kiszámítható lakáspolitika irányába mutat – fogalmazta meg a pénzügyminiszteri bejelentésre reagálva Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke, a Metrodom Építő és Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezetője a VG-nek.
A lakásáfa meghosszabbításának első lépését, a jogerős építési engedélyek és egyszerű bejelentések megtételének 2022. december 31-ről 2024 végéig történő meghosszabbítását a miniszterelnök jelentette be július végén, de azóta a kedvezményes áfás lakásépítésre kijelölt 2026-os határidő nem mozdult párhuzamosan. A rendkívül fontos második lépcsős módosítás pénzügyminiszteri ígéretére, az újabb adócsökkentésként beharangozott lépésre enyhült a háború és az energiaválság miatt keletkezett szorítás az újlakás-piacon.
A lakásáfa 5 százalékos kategóriában tartása a kormányzat kiemelt jelentőséggel kezelt akcióterületén, az otthonteremtés támogatásában jelentős lépés, hiszen a kapcsolódó adóterhek csökkenését szolgálja a végfelhasználók számára
– fogalmazott Kiss Gábor. Az IFK alelnöke úgy véli, az eddigi jó tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes a kedvezményes lakásáfát fenntartani, anélkül ugyanis pillanatok alatt elillan az építési kedv. Az önköltség drasztikus emelkedése miatt már most négyzetméterenként 1,5 millió forintért szerződnek az új lakásokra, ami adóemeléssel a tömegpiacon már értelmezhetetlen magasságokba repítené az árfolyamot.
A tartós adócsökkentés könnyítést jelent a piac minden szereplőjének a tervezésben is, hiszen óriási tempóban hajráztak a jogerős építési engedélyek beszerzéséért.
Ráadásul nemrég az Országos Építészeti Tervtanács engedélyezési körébe került a hatlakásosnál nagyobb épületek engedélyezési jogköre, a tömegesen érkező kérelmek lehetetlen helyzetbe hozták volna a hatóságot is Kiss Gábor szerint.
Az újlakás-piac most időt kapott a háborús időszak utáni felkészülésre is, ami az ingatlanpiaci szakértő víziója alapján hasonló keresletrobbanást jelent majd, mint a Covid – és még előbb, a 2008-as válság után megdermedt időszak – után. Mindkét időszakot követően kiderült, hogy a korábban előremenekülő, a jövőbeli keresletre építő fejlesztők stratégiája bizonyult helyesnek.
Az új lakások áremelkedése megállni nem tud, a világpiaci hatások és folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak, mindenhol drágulnak az új ingatlanok, Budapest még mindig jelentős, 25-30 százalékos árelőnyben van a környékbeli fővárosokhoz képest – hangsúlyozta az IFK-alelnök. Mindezek miatt is jó lépésnek tűnik mielőbb új építésű lakás megvásárlására szerződni azoknak, akik ezt megtehetik.
A lakásépítő cégeknél arra számítanak, hogy januárban, a novemberi fűtésszámlák kézhezvételekor berobbanhat a kereslet a rezsivédett, minimális energiaszükségletű új építésű lakások iránt.
Az akár több százezer forintból kifűthető korszerűtlen családi házaktól várhatóan sokan akarnak majd szabadulni, és energiahatékony lakásokba költözni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.