késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Már főszezonban is alig kapható hazai málna - a kilátások sem kedvezőek
Minden korábbinál kisebb lehet a hazai málnatermés idén. Szakértők szerint a még meglévő málnaültetvényeken óriási károkat okozott az országos szárazság, valamint a néhány éve behurcolt, a gyümölcsösökben súlyos károkat okozó rovar, a foltosszárnyú muslica.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest 2022 első öt hónapjában
- a friss málna beszállítása 13 százalékkal 155,7 tonnára csökkent,
- friss málna nem ment ki az országból.
- A fagyasztott málna importja 23 százalékkal 621 tonnára,
- a kivitele 6 százalékkal 258 tonnára csökkent.
A málna külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Ennek oka a hazai kereslet csökkenése és a hazai málnatermesztés majdnem teljes megszűnése.
A nemzetközi piacoktól a megszűnésig
A 2000-es évekig Magyarország jelentős málnatermesztő ország volt, a régió több piacát mi láttuk el friss gyümölccsel. A termésmennyiség a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben megközelítette a 30 ezer tonnát, de még 2000-ben is elérte a 20 ezer tonnát. Ezután évről évre zsugorodott a termőterület, olyannyira, hogy 2020-ban az itthon termesztett málna mennyisége már az 500 tonnát sem érte el.
A kereskedelmi adatokon is látható a visszaesés: tavaly már egy az egy tonnát sem érte el frisspiacra szánt gyümölcs exportja, idén pedig már egyáltalán nem került másik országba Magyarországon termett málna.
Lengyel és spanyol málna uralja a szezont
A hazai kínálatban a szezon ellenére is egyre inkább a lengyel és spanyol málna dominál. Az egyre kevesebb helyen beszerezhető magyar málna árán is megmutatkozik a vártnál is alacsonyabb termésmennyiség: az ára tavalyhoz képest mintegy 15 százalékkal emelkedett.
Egy kilogramm hazai málna 2000–3000 forint közötti áron kapható, nagy tételben azonban lehetetlen beszerezni a hazai gyümölcsből.
Forráshiány után munkaerőhiány
A magyarországi málnatermesztés lenullázódása több okra is visszavezethető. A rendszerváltást követően a kertészeti ágazatok forráshiánnyal küzdöttek, elvesztették stabil piacuk jelentős részét. Az ültetvények fejlesztésére azoknak a termelőknek sem maradt pénzük, akik túlélték a piacnyitással járó veszteségeket, fejlesztési támogatások pedig egyáltalán nem voltak elérhetők az ágazatban.
A korszerűtlen ültetvények kitettsége a klímaváltozás miatt is egyre nagyobb volt, a magyar málna a 2000-es évek végére végleg alulmaradt a piaci versenyben.
Az ágazatnak a 2010-es években megjelenő és fokozódó munkaerőhiány adta meg a kegyelemdöfést. A málna munkaerő-igényes növény, szedéséhez heteken keresztül folyamatosan rendelkezésre kell állniuk az idénymunkásoknak. A szezonmunkások hiánya miatt nincs, aki leszedje a málnát, miközben az érett gyümölcs már néhány nap alatt tönkremegy. A gépi szedésre – több más gyümölcsfélével ellentétben – egyelőre nincs lehetőség, a gépesítés még kísérleti fázisban van.
Lengyelország lett az EU málnanagyhatalma
Szerbia a legnagyobb málnatermelő Európában, a szerbiai statisztikai hivatal júliusi jelentése szerint a termés 4 százalékkal 114,9 ezer tonnára emelkedhet az idén a tavalyihoz képest – olvasható az AKI jelentésében.
Lengyelország az Európai Unió vezető málnatermelőjévé fejlődött, a termőterület 27–30 ezer hektár, a termés 76 és 130 ezer tonna között alakult az elmúlt években. A 2021. évi magas felvásárlási ár miatt megnőtt az ottani ültetvények területe, a termést 111 ezer tonnára becsülik, ami 7 százalékkal több az előző évinél.
Európa fő málnarégiója a spanyolországi Huelva, ahol 49 990 tonna körül várható az idei termés, ami 7,5 százalékos növekedés az előző szezonhoz képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.