késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Megállíthatatlanul csökken a háziorvosok száma Magyarországon
Tavaly év végén 4473 háziorvos és 1334 házi gyermekorvos praktizált Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissített adatbázisa szerint. Ez a 2020-as adatnál 88-cal, a 2010-esnél 644-gyel, az ezredfordulós létszámnál pedig több mint 900-zal kevesebb. Bár ezzel párhuzamosan hazánk népessége is csökkent, az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó bejelentkezettek száma tendenciózusan emelkedett: az előbbi már majdnem elérte a kétezret (1959), az utóbbi pedig megközelít az 1100-at (1076). Ez 2000-ben még csak 1647, illetve 951 volt.
Látható tehát, hogy
az alapellátás – a béremelések és a praxistámogatások ellenére – továbbra sincs könnyű helyzetben,
egyre kevesebb orvosnak egyre több beteget kell ellátnia.
Hónapról hónapra üresednek meg praxisok
A háziorvoshiány sajnos folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Hónapról hónapra üresednek meg praxisok, ami továbbra is azt jelzi, hogy a szakma nem vonzó a fiatalok számára, és egy öregedő orvostársadalommal nézünk szembe. A háziorvosok átlagéletkora közel hatvan, sőt nagyon sokan dolgoznak még hetvenéves koruk fölött is
– kommentálta a számokat a VG érdeklődésére Cserni István, a több mint ezer tagot számláló Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója. Mindebből az következik – jegyezte meg –, hogy egyre többen fogják abbahagyni a munkát, s ezt a folyamatot a koronavírus-járvány okozta többletterhelés csak felerősítette. Közölte: összesen 6500 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis van Magyarországon, amiből csaknem 700 ma is betöltetlen.
Ahhoz, hogy minél több fiatal doktor döntsön a háziorvosi pálya mellett, Cserni István szerint
leginkább szakmai téren lenne szükség előrelépésre.
Több hatáskör, kevesebb bürokrácia kellene
Elsősorban kompetencia- és hatáskörbővítést tartana fontosnak egyebek mellett a receptírásában. Példaként említette, hogy a cukorbetegségre csak szakorvosi javaslatra írhatnak fel korszerű, de alapgyógyszernek számító tablettákat, aminek nem látja az okát, hiszen a háziorvosoknak is megvan az a tudásuk, amely ezeknek az orvosságoknak az alkalmazásához kell. A rengeteg felesleges adminisztrációs terhet ugyancsak a megoldandó feladatok közé sorolta.
A napunk nagy részében nem orvosi, hanem adminisztratív tevékenységet végzünk
– mondta. Sokáig az anyagi megbecsülés hiánya szintén probléma volt, ám a lezajlott és a folyamatban lévő bérfejlesztések mindenképpen előremutatók – tette hozzá a háziorvos.
A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy a járvány alatt kialakult telemedicina- és online konzultációs rendszert helyesli, hiányolja ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban – noha a vonatkozó jogszabály már rendelkezésre áll – a mindennapokban alkalmazandó, megfelelő minőségbiztosítási protokollt garantáló szabályozás még nem készült el. Ám ez nemcsak az alapellátás, hanem a teljes egészségügy esetében igaz – jelezte.
A Cserni István által sürgetett minőségbiztosítási rendszer kialakítása már csak azért is lényeges, mert a KSH adataiból is látszik, hogy a pandémia hatására milyen gyors terjedésnek indult a távorvoslás. A betegforgalmi mutatók szerint tavaly egy háziorvosra 2411 telemedicinális ellátás jutott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.