Magyarországon a SZÉP-kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – így lehet összefoglalni röviden a DreamJobs és a Foodpanda friss kutatásának eredményeit. A felmérésben mindkét érintett felet – a munkáltatói és az alkalmazotti oldalt is – megkérdezték a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.
A közzétett eredmények szerint az 5 legnépszerűbb juttatás, amit Magyarországon kaphat egy alkalmazott:
A megkérdezettek ezzel szemben
legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.
Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50 százalék), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25 százalék) és egészségpénztári hozzájárulás (20 százalék) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15 százaléka számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.
A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy
a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46 százalék) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.
Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.
Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások is járnak nekik (például masszázs), ráadásul home office-ban dolgozóknál sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.
A válaszadók 65 százaléka már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy
a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.
A legtöbb cég (több mint 60 százalék) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.
Energiavámpírok legyőzésével küzdhetünk a magas rezsi ellenA kormány nyáron bejelentett döntése, amellyel módosította a rezsicsökkentés szabályait, sokakban aggodalmat keltett. A lakosság elkezdett érdeklődni az energiafogyasztás mérséklése iránt. Azonban sokat segíthet, ha otthon is tudatosabbak vagyunk. |
Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7 százaléka kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3 százalék örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.
A kutatás rávilágított arra is, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy
a válaszadók 30 százaléka váltana, további 45 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.
Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.
A dolgozói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. A cégeknek célszerű lenne kilépniük abból a bevett szokásból, hogy tudják, mire van szüksége a dolgozóiknak, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.