Majdnem biztos, hogy a világban, Európában és persze Magyarországon recesszió következik – közölte Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Jelezte, a post-Covid infláció emelkedése már tavaly elkezdődött az Eurózónában és az Amerikai Egyesült Államokban. Szerinte a mai napig nem tudja tartani a lépést a kínálat a kereslettel.
Jelezte, hogy a szankciókra hozott orosz ellenintézkedések és a gázkínálat visszafogása elsősorban Európát érintő drámai energiaár-növekedést okozott.
Csányi Sándor szerint a magas államadóssággal rendelkező Eurózóna országok, elsősorban Olaszország problémái továbbra sem oldódtak meg, ami korlátozza az EKB mozgásterét. Felidézte, hogy amikor 4 százalék fölé mentek az olasz hozamok, egyből befejezte a szigorítást.
A hazai helyzetre rátérve azt mondta, hogy a probléma a magas energiaintenzitás. A magyar energiafüggőség az egyik legmagasabb az EU-ban.
Sosem lesz olyan olcsó az LNG, mint az orosz gáz
– figyelmeztetett, szerinte ezen a téren Európa és Magyarország csak veszíteni tud, főleg versenyképességét tekintve.
A magyar növekedés hozzásimul az európaihoz, emiatt „továbbra is osztozunk Európa sorsában”. Hangsúlyozta, hogy nagyon nagy szükség van az uniós forrásokra. Az elmúlt 7 évben évente a GDP 4 százaléka érkezett a magyar gazdaságba. Úgy látja, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy hozzáférjünk ezekhez a forrásokhoz. Szerinte nagyon nagy probléma lenne, ha nem jönne létre a megállapodás, a GDP-ben évente félszázalékos visszaesést okozna.
Csányi Sándor kritizálta az európai bankszabályokat. Szerinte jól látszik, hogy leértékelődtek az európai bankok részvényei, miután jövedelmezőségük is jelentősen csökkent, amit a kockázatvállalási hajlandóságuk mérséklődésével magyarázott. Mindez pedig odavezetett, hogy innovációban Európa lemaradt, a pénzintézeteknek ma sokkal jobban megéri kockázatmentes állampapírba fektetni.
Európában a tőkekövetelmények túlszabályozottak Csányi Sándor szerint.
Magyarországon a bankszektor mérlegfőösszege gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt évtizedben, ami a támogatott hitelek növekedésének is köszönhető. Ma már a banki hitelek több mint fele fix kamatozású, ez 2008-ban sokkal kisebb arányú volt. Ugyanakkor az OTP vezetője szerint a bankszektor jövedelmezősége hosszú távon nem éri el az elvárt hozamot a szektort sújtó extra terhek miatt, 2022 első félévében pedig ismét veszteséges lett a szektor. Így most majdnem akkora veszteséget realizálnak, mint 2014-ben a végtörlesztés idején. Amit most kifizetnek a bankadó formájában, az most mind a tőkétől vonja el a forrásokat, ami egy recesszió idején nagyon nagy gond - tette hozzá.
Csányi Sándor úgy fogalmazott, hogy nem látnak tisztán a gazdaságirányításban, mivel a bankszektor jövedelmezősége továbbra is alacsony, ezért szerinte teljesen érthetetlenek ezek a beavatkozások, amik versenyhátrányt okoznak a magyar bankoknak.
Emellett további problémának nevezte, hogy a bankok és ügyfelek között létrejött polgárjogi szerződéseket felülírják az állami beavatkozások. Csányi Sándor a bankok könyveiben levő állampapírokon 200 milliárd forint átértékelődési veszteség keletkezett az elmúlt egy évben, és további évi 600 milliárd forint veszteség keletkezik.
Az OTP nettó hitelállományának kevesebb, mint 8 százaléka van Ukrajnában és Oszországban, ugyanakkor elismerte a bankvezér, hogy okozott fejfájást neki. Volt rajtuk nyomás, hogy vonuljanak ki Oroszországból
Ha megfelelő ajánlatot kapnánk, akkor megtennénk
-fogalmazott Csányi Sándor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.