Egyre reménytelenebb az infláció elleni küzdelem, újabb rekord dőlhetett meg augusztusban
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, hiába emelkedik hónapról hónapra a hazai alapkamat, továbbra sem látszik, hogy pontosan mikor jön el a régóta várt inflációs fordulat.
A VG elemzői konszenzusa szerint a júliusi 13,7 százalék után augusztusban 16 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami 1998 májusa óta a legmagasabb éves alapú drágulás.
A havi inflációs mutató sem utal bármilyen lassulásra, július óta 2,1 százalékponttal nőhetett a pénzromlás mértéke. Az átmeneti hatásoktól megtisztított maginfláció is egészen drámai mértéket kezd ölteni, a 18,1 százalékos ütem egyértelmű gyorsulásra utal a júliusi 16,7 százalék után.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön teszi közzé a fogyasztói árindex augusztusi adatait.
Forintárfolyam, energiaárak, aszály, üzemanyagárak: mind fokozták az inflációt
A vállalatok intenzíven hárítják tovább megemelkedett költségeiket a fogyasztókra. Bár egy-két szezonális faktor mérsékelhette az ütemet (a ruházati cikkek és a szezonális élelmiszerek árai csökkenhettek havi alapon), ezt jóformán elfedi majd, hogy alapvető élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, szolgálgatások tovább drágultak – mutatott rá kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy az előző hónaphoz képest az infláció növekedése megközelíthette a 2 százalékot, ami augusztusban, amikor havi szinten általában alig változnak vagy csökkennek az árak a szezonalitás miatt, egészen rendkívülinek számít.
A gyenge forintárfolyam, a magas energiaárak és a kedvezőtlen termés mellett az augusztusi adóemeléseknek is érezhető hatásuk lesz a fogyasztói árindex emelkedésében, ám ennek egy jelentős része vélhetően már a júliusi adatban is megjelent
– emelte ki Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint a hatósági energiaárak változása az augusztusi adatokban még nem jelent meg, így továbbra is az élelmiszerek drasztikus drágulása húzhatta felfelé az inflációt, de az átlagosnál jobban emelkedhetett a tartós fogyasztási cikkek ára is. A szakember jelezte, hogy ugyan az euróövezetben is folytatódott az árak emelkedése, ám Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb ütemű lehetett a növekedés az említett okok miatt.
A júliusi, rendkívül magas havi alapú áremelkedés várhatóan megismétlődik augusztusban – hívta fel rá a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, hogy az áthúzódó hatások miatt most a szezonális hatások is magasabbra lökik az inflációt, mint a trendvonal,
ráadásul az üzemanyagár-sapkát érintő változás miatt a cégautókat már csak piaci áron lehet tankolni, augusztusban ez nagyjából 1 százalékponttal emelhette meg a havi alapú inflációt.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre csak sejtések van arról, hogy pontosan miként kalkulálhatja a statisztikai hivatal a fogyasztói kosárban szereplő üzemanyagárat, ezért ez rendkívül nagy bizonytalansági tényező az infláció előrejelzésében. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője mindenesetre ennél is nagyobb ütemű növekedésre számít, a rezsitámogatás átalakítása miatt, amely az általa 4,1 százalékra becsült havi áremelkedés nagyjából harmadáért felelős.
Az ársapkák kivezetésétől függ, hogy hol és mikor tetőzik az infláció
Csúcspontról továbbra sem beszélhetünk majd, ugyanis szeptemberben már megjelenik a fogyasztói árindexben a rezsicsökkentés átalakítása, amely újabb súlyos százalékpontokkal emelheti az inflációs mutatót – mutatott rá Virovácz Péter. A Magyar Nemzeti Bank korábban úgy számolt, hogy ez mintegy 3 százalékponttal növeli a fogyasztói árindexet, ennek alapján Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint 20 százalék közelében tetőzhet az infláció. De ez még magasabb is lehet, ha az októberig érvényben lévő ársapkákat nem hosszabbítja meg a kormány.
Jelen állás szerint októberben megszűnik az üzemanyagár-szabályozás, így ha ebben nem történik változás, akkora már bőven 20 százalék fölé emelkedhet az infláció mértéke. Ha hosszabb időszak alatt, szakaszosan vezetik ki az ársapkát, akkor ennek megfelelően későbbre tolódhat az inflációs csúcspont
– emelte ki az ING Bank elemzője, hozzátéve, alappályájukon azzal számolnak, hogy három hónap alatt térhet vissza az üzemanyagár a piaci szinthez, vagyis várhatóan decemberben tetőzik az infláció, 22 százalék környékén. Ugyanakkor ez a forgatókönyv is borulhat, ha decemberben ismét változtatnak a lakossági piaci ár mértékén az áram, illetve a gáz esetében, akkor a csúcspont elérése februárra tolódhat. „Ennek azért lehet realitása, mert az év végéig meghatározott árakat még egy nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb tőzsdei árjegyzés mellett kalkulálták” – magyarázta Virovácz Péter.
Halász Ágnes szerint ha már októberben feloldják az árkorlátozásokat, akkor az inflációs csúcs 24 százalék körül várható október–november magasságában, viszont ha idén is fennmaradnak, akkor a tetőzés január–februárra várható 20-21 százalékon.
„Bár sokan arra számítanak, hogy októberben az ársapkákat kivezetik, meglátásunk szerint ez nem olyan biztos. Ha enyhülnek az ellátási anomáliák az üzemanyag-kiskereskedelemben a finomítók újraindításával és a folyami szállítás normalizálódásával, akkor látunk esélyt arra, hogy a kormány nem engedi rá a magas üzemanyagárakat a lakosságra pont akkor, amikor azok éppen a megemelkedett rezsiszámlákkal szembesülnek. Így az ársapkák kivezetése áttolódhat 2023 elejére” – vetítette előre az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.