BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyar kutatóintézet ötlete váltaná ki az olajat a műanyaggyártásban

A kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagok minél nagyobb arányú kiváltása a célja a Bay Zoltán kutatóintézet legújabb projektjének, amelyben biológiailag lebomló polimerek kifejlesztésébe kezdenek a kutatók.

Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze 1 százalékát teszik ki a biológiailag lebontható polimerek, a maradék 99 százalék kőolajszármazékokból vagy egyéb alapanyagforrásokból készül. Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul – fejtette ki a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója a VG-nek adott nyilatkozatában.

Vida Ádám, műanyag
Fotó: Kallus György / VG

Mi az alapprobléma?

Vida Ádám kifejtette: az egyszer használatos műanyagokkal sem lenne probléma, ha megfelelő helyre dobnánk őket, összegyűjtenénk, majd újrahasznosítanánk. Ám a múltban két generáció oktatásából is kimaradt annak a tudásnak az átadása, hogyan kell felelősséggel bánni a szeméttel. Ennek tükrében döntött úgy a mintegy százhatvan magyar kutató tudását és munkáját összefogó Bay Zoltán kutatóközpont – az alkalmazott kutatással foglalkozó legnagyobb magyar állami intézet –, hogy vizsgálatai középpontjába állítja a lebomló polimerek kifejlesztését. 

Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy biológiai alapokon, biológiailag lebontható műanyagokat szeretnénk gyártani

– mondta.

Hogyan zajlana a megújított polimergyártás?

A szakember arról is beszélt, hogy ma a biopolimerek rendre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis olyan forrásból, amely élelmezésre lenne fordítható, ez pedig értelemszerűen sokak nemtetszését váltja ki. 

Ezért a mi célkitűzésünk az, hogy megtaláljuk az olyan, idehaza szezonálisan elérhető biomasszákat, hulladékokat, ipari melléktermékeket, amelyek már nem használhatók élelmezési célokra

– magyarázta, példaként említve a learatott lucerna maradékát.
Maga az eljárás úgy nézne ki, hogy 

ezekből az anyagokból fermentációval tejsavat állítanának elő, azt polimerizálnák, majd az így létrejövő polimerből műanyagot lehetne gyártani. 

Magyarországon jelenleg nincs ilyen polimerizációs képesség, nincs biopolimer-üzemünk. A Bay Zoltán kutatóintézet víziója azonban az, hogy előkészítsen egy olyan tudományos anyagot, amely egy ilyen üzem létrehozására vonatkozó szándék esetére minden szükséges információt tartalmaz egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, sőt még a karbonlábnyomról is. A három évig tartó polimerkutatási projektben erre fog koncentrálni a kutatócsoport, amelynek 

csaknem kétmilliárd forint áll rendelkezésére.

Amellett, hogy egy intenzív társadalmi szemléletformálási kampányt is tervbe vett a kutatóintézet, a hulladék-visszagyűjtés és -újrahasznosítás kérdéseit is vizsgálnák a következő években. Felfogásunk szerint az elkészült termékeket ahányszor csak lehet, újra kell használni. Majd ha ez már nem megy, akkor jöhet a komposztálás, és így bezárulhat a körforgás – fejtette ki Vida Ádám.

Female,Worker,In,Factory,Checking,Robotic,Line,For,Water,Bottling, műanyag gyrtás
Fotó: Shutterstock

Külföldi példák

A divízióigazgató első helyen Olaszországot említette a követendő példák között, ahol teljesen átalakították a hulladékgyűjtést. Olaszországban ma már nem vegyes, műanyag, fém és papír alapon válogatják a szemetet, hanem sokkal szélesebb és máshogy szervezett rendszer szerint, így például annak alapján, hogy az adott hulladék organikusnak tekinthető-e, illetve hogy a kidobandó papír tiszta vagy kevert-e. Ehhez persze alaposan fel kellett készíteni a társadalmat, máshogy nem is működhet – mondta a kutató, hozzátéve, hogy az olaszoknál biopolimergyár is üzemel már, s ők készítették – igaz, élelmiszer-alapanyagból – az első biopolimer bevásárlószatyrot. A Bay Zoltán intézet az olasz mellett még a német, valamint a skandináv megoldásokat vizsgálja elsősorban. 

Abból a szempontból jó helyzetben vagyunk, hogy sok külföldi minta áll rendelkezésre, de természetesen egy Magyarország-specifikus szisztémát kell kidolgoznunk

– hangsúlyozta.

Vida Ádám, műanyag
Fotó: Kallus György / VG

Arra a kérdésre, hogy a hazai műanyaggyártásban a lebomló polimer mindössze 1 százalékos aránya mikor és milyen mértékben növelhető, Vida Ádám úgy reagált: ez nagyon sok mindentől függ, például attól, hogy a járműiparban megszületik-e az a döntés, hogy biológiailag lebontható polimerekből gyártsanak elemeket az autókba.

Nem lesz száz százalékban bioműanyag minden, ami most a piacon van, de ha a jelenlegi 1-ről felugrunk 5-10 százalék körüli értékre, akkor már nagyon jól fogunk állni

– mondta a szakember.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.