Ahogy az előzetesen várható volt, nem áll le a kamatemeléssel a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács a mai ülésén az eddigi 11,75 százalékról 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte az alapkamat mértékét, amely 2000 januárjában, tehát 22 éve volt ilyen magas szinten.
A hírre a forint óriási erősödésbe kezdett, a döntés bejelentése után pár perc alatt 408 forintról egészen 404-ig leszúrt.
A VG-nek nyilatkozó szakértők előzetesen alacsonyabb, 75-100 bázispontos szigorításra számítottak, tehát a mostani lépés kisebb meglepetésnek tekinthető. A döntés hátteréről három órától Matolcsy György jegybankelnök, majd négy órától Virág Barnabás alelnök ad bővebb tájékoztatást (mindkettőt élőben közvetítjük). Itt akár újabb jelzés érkezhet arról, hogy a jegybank már látja az inflációs fordulat jeleit, és vele együtt a kamatemelési ciklus végét. Az irányadó azonban várhatóan a csütörtökön megjelenő szeptemberi inflációs jelentés lesz, amelyből pontosan kiderülhet, milyen forgatókönyvvel számol a következő hónapokban a jegybank.
Augusztus, a legutóbbi kamatemelés óta még nyoma sem volt az inflációs fordulatnak. A 15,6 százalékos fogyasztói árindexre utoljára 1998 májusában volt példa, ráadásul könnyen lehet, hogy tovább kell visszamennünk a magyar gazdaságtörténetben ahhoz, hogy hasonló áremelkedéssel találkozzunk:
augusztusban az Eurostat adataiban már megjelent a rezsicsökkentés átalakításának hatása, a 18,6 százalékos drágulás a magyar statisztikában csak most szeptemberben jelenhet meg. Ha ez így lesz, azzal 25 éves rekord dőlhet meg a hónap során.
A közel 20 százalékos inflációt az elemzők egyöntetű többsége és maga az MNB is reális lehetőségként tartja számon, bár ma annyival egyszerűbb a képlet, hogy az árstopok meghosszabbításával egyelőre ennél magasabb ütem idén talán már nem várható. Ellenkező esetben a 23-24 százalékos infláció sem lett volna elképzelhetetlen. A hazai inflációs helyzetre nézve kedvező jel az is, hogy már látszódnak a globális fordulat jelei, a nyersanyagárak, bár még vegyes képet mutatnak, de már elindultak lefelé, ez pedig idővel a magyar árakra is pozitív hatást gyakorolhat.
Elemzők abban is egyetértenek, hogy a mainál erősebb forint mindenképpen támogatná az infláció elleni küzdelmet, ám úgy tűnik, minden szándék ellenére a hazai fizetőeszköz továbbra sem talál magára. Ha csak az elmúlt egy hónapot nézzük, egészen elképesztő hullámvasutat láthattunk a magyar devizától, az árfolyam ez idő alatt 393 és 410 között mozgott az euróval szemben. Ezen a helyzeten pedig csak egy EU-val létrejövő megállapodás változtatna, amivel ismét 390 forint felé fordulhatna a kurzus, bár ez sem jelentené feltétlenül azt, hogy át is tudja törni ezt a szintet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.