késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Üres lakások tömegét dobhatják piacra
Többségbe kerültek az újonnan meghirdetett ingatlanok közül azok, amelyekből már nem kisebb vagy nagyobb lakásba akarnak költözni az eladók, és nem tervezik befektetési céllal sem újabb vásárlását, egyszerűen szükségtelenné váltak, és ez indokolja a piacra vitelüket – derül ki a VG számára az Ingon.hu által készített kutatásból.
Az eladói motivációk néhány hét alatt nagyon sokat változtak, az ingatlanmarketing cég által telefonon megkérdezett közel 800 lakástulajdonos válaszai meglepő irányú és arányú változásokat tükröznek.
A válaszadók 65 százaléka azért akarja eladni most meghirdetett ingatlanát, mert nincs rá szüksége, miközben alig 8 százalékuk akar nagyobbat, és 27 százalékuk kisebbet vásárolni a vételárból. Nyár közepén még csaknem 39 százalékot tett ki a kisebb ingatlanba költözni szándékozók aránya, amit akkor a frissen bejelentett rezsiszabály-módosítás számlájára lehetett írni.
Mi várható az ingatlanpiacon?
Magyarországon a 4,5 millió lakásból a statisztikák és kutatások szerint mintegy 550 ezer áll üresen, az eladói motivációk kutatásából ítélve az várható, hogy most sok üres lakást piacra dobnak – véli Vajnági Richárd, az Ingon.hu ingatlanmarketing-szolgáltató cég tulajdonos-ügyvezetője, aki már rövid távon arra számít, hogy növekvő kínálatról és csökkenő keresletről lehet majd beszélni.
A frissen piacra vitt ingatlanok több mint kétharmada nem rezsivédett, miközben azok az eladók, akik újabb ingatlan vásárlására készülnek, 80 százalékban olyat vennének, ami rezsibarát.
A többségében korszerűtlen kínálat azonban a piackutatás másik eleme szerint nem találkozik a nagy többségében korszerű, energiatakarékos, kis fogyasztású ingatlanra fókuszáló kereslettel.
Van új a nap alatt: rezsibarát ingatlan
Hatalmas léptékben drágul a gáz és az áram világszerte, ezzel párhuzamosan felértékelődött az energiatanúsítvány tartalma.
A szigeteletlen és kifűthetetlen Kádár-kockák mellett a zömében a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején épült hatalmas, többgenerációs, emeletes, 180-200 négyzetméteres családi házak válnak piacképtelenné. Azok, amelyeknek a fűtése már a baráti energiaárak mellett is havi 60–100 ezer forintot tett ki egy-egy kemény téli hónapban, és ahol most a fűtési szezonban egyetlen szobába készülnek összebútorozni a lakók.
Az eladói motivációk között az is megjelent, hogy minél előbb, még az elmúlt időszakban felszökött árfolyamon, vagy annál nem sokkal kevesebbért meg tudjanak szabadulni az ingatlantól. Mint Vajnági Richárd rámutatott: a válaszadók csaknem 60 százaléka tart attól, hogy ha a közeljövőben nem sikerül eladni az általa most meghirdetett lakást vagy házat, akkor azt hamarosan jóval kevesebbért tudja csak.
Az ingatlanárak csökkenése vevői oldalról kedvező fejlemény lenne, csakhogy a megdrágult lakáshitelek fékezik a keresletet.
Riasztóan drágák a hitelek
Beszakadt a kölcsönfelvételi kedv, már csak minden hatodik-hetedik érdeklődésnél látszik hitellel kapcsolatos igény. A friss piackutatás ennél is gyengébb mutatókat tükröz, miszerint azok az eladók, akik később vásárolni is terveznek, 80 százalékban nem akarnak kölcsönt felvenni.
Az eladók csaknem fele nem készül másik ingatlant vásárolni, vagyis úgy tűnik, a most eladóvá vált ház és lakás árát más célra szeretnék használni.
A megélhetési költségek drágulása, a lakásrezsi- és az élelmiszerárak emelkedése megnöveli a likvid forrást keresők körét. Másról is szó lehet – teszi hozzá az ingatlanos cégvezető –, nevezetesen arról, hogy a 10 százalék feletti betéti kamatok és állampapírhozamok kiszívhatják a befektetési célú vásárlókat az ingatlanpiacról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.