A kormány bejelentése szerint az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kkv-hitelekre kiterjesztett kamatstop azt jelenti, hogy az idén november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok (kkv-k) érintett hiteleinek kamatmértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR), azaz 7,77 százalék. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, az intézkedéssel összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg a kkv-k, vagyis átlagosan mintegy 1,5-2 millió maradhat egy-egy cégnél.
A jegybank október közepi bejelentése a kamatfolyosó plafonjának jelentős növeléséről valójában egy rejtett kamatemelésnek tekinthető, ráadásul nem is transzparens, hiszen nem a monetáris tanácsban történt, hanem a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságában – nyilatkozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a VG-nek. Parragh László szerint ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a változó kamatozású hitelek esetén 20 százalék fölé ugrott a kamatszint, ami az MKIK számításai szerint a kis- és középvállalkozói szektorban százezer hitelt érintett egyik napról a másikra.
Ez óriási veszteséget okoz a gazdasági szereplőknek, sok-sok céget bedönthet, és magával hozhat egy komoly gondot jelentő munkanélküliség-emelkedést. Ráadásul az államháztartási bevételeket is erőteljesen befolyásolja
– sorolta a kamara elnöke, aki így érvelt a kormánynál is, amikor szorgalmazta a kamatstop mielőbbi elrendelését. Az intézkedést értékelve úgy fogalmazott: amikor válsághelyzet van, akkor a gazdasági szereplők együttműködése és szolidaritása kiemelt fontosságú.
Parragh László kiemelte, hogy nagyságrendileg 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt érint a lépés, ami óriási összeg, és ha a kkv-k jól sáfárkodnak a több tíz milliárdosra tehető megtakarítással, akkor ebből nagyon jól jöhet ki a gazdaság.
A kamatstopot szintén erőteljesen szorgalmazó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára arra emlékeztetett a VG-nek adott nyilatkozatában, hogy a még mindig nem elég válságálló hazai kkv-szektor az elmúlt időszakban jó néhány krízist élt át. Kezdődött a járvánnyal, majd a pandémia után az ellátási láncok akadozásával, ezt követte a lassan egy éve tartó, drasztikus energiaár-emelkedés, eközben pedig ki kellett gazdálkodniuk a 20 százalékos minimálbér-emelést és az ezt követő, 16 százalék körüli átlagbér-növekedést. Ehhez jött hozzá az árfolyam- és a hitelsokk – fejtette ki Perlusz László, aki a hitelekkel kapcsolatban kiemelte: az idei második negyedévhez képest a kkv-k körülbelül 40 százalékos törlesztőrészlet-növekedéssel szembesültek.
Vállalkozás legyen a talpán, amely mindezt túléli
– fogalmazott a szakember, hangsúlyozva, hogy kormányzati támogatás nélkül szinte lehetetlen volna a felszínen maradni. Ezért is tartja nagyon fontos lépésnek az energiaintenzív tevékenységet végző cégek rezsitámogatását a feldolgozóiparban, valamint a gyármentő programot, és ezeket az intézkedéseket a VOSZ fontosnak tartja kiterjeszteni a teljes vállalati körre. A legújabb lépést, a kkv-k kamatstopját szintén támogatják, azzal együtt, hogy azt ők is egy átmeneti, a válsághelyzet által szült kényszerintézkedésnek tartják, amely
elkerülhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy több tízezer vállalkozás ne jelentsen fizetőképtelenséget.
Perlusz László megjegyezte, a leghamarabb a feldolgozóipart érte el az energiaársokk, a kormány ezért is kezdte az ő megsegítésükkel az intézkedéssorozatot. Ám nem lehet megfeledkezni arról sem – tette hozzá –, hogy a járvány okozta válságból éppen hogy kilábalt szállás- és vendéglátóipart szintén súlyosan érinti a rezsiköltségek elszabadulása. Az ágazatnak már csak azért sem lehet elengedni a kezét, mert kiemelt szerepet játszik egy-egy kistérség életében, például a foglalkoztatást illetően – hívta fel a figyelmet a főtitkár, aki úgy összegzett: nehéz olyan szektort említeni, amelyet ne sújtana a mostani helyzet.
Ráadásul senki nem látja a végét a jelenlegi válságnak. De egyszer biztosan véget ér, és ha ez reményeink szerint jövőre lesz, akkor ott kell lenniük a vállalkozásoknak és az általuk biztosított munkahelyeknek, hiszen ezek a kilábalás és az újbóli növekedés nélkülözhetetlen szereplői. Ezért minden lehetséges eszközzel meg kell menteni azokat a vállalkozásokat – legyenek akár a szolgáltatási ágazatban vagy a mezőgazdaságban –, amelyeknek van jövőképük, hogy ott lehessenek az újraindulásnál, és hogy az államnak is származzon adóbevétele a tevékenységükből
– fogalmazott Perlusz László, aki ezért is tartja kiemelten fontosnak az elrendelt kamatstopot, hiszen
ha egy cég hitelt vett fel, az azt jelenti, megalapozott tervei vannak a jövőre nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.