késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csúcson a magyar munkaerőpiac, még mindig van vásárlóerő
A magyar munkaerőpiac a legfrissebb adatok szerint is csúcson van. Már három hónapja több mint 4,7 millióan dolgozunk, a június–augusztusi időszakban átlagosan 166 ezer munkanélküli volt az országban, és a 20–64 éves inaktívak 980 ezernél is kevesebben vannak. A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája már 80 százalék feletti, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalékot ér el – fejtette ki a VG-nek Szalai Piroska. A munkaerőpiaci szakértő szerint hazánk minden munkaerőpiaci mutatója jelentősen jobb az unió és az OECD-országok átlagánál. Sőt, idén az első hét hónap mindegyikében, azaz júliusig a keresetek átlagos emelkedése meghaladta az inflációt, tehát a reálértékük nőtt. „A környezetünkben nincs még egy ilyen ország, mindenhol csökkent már a keresetek vásárlóereje” mutatott rá Szalai Piroska.
Egyre több a nő a munkaerőpiacon
A KSH a jövő héten fogja kiadni az augusztusi kereseti és a szeptemberi foglalkoztatási adatokat. Idén augusztusig minden hónapban nőtt a foglalkoztatottak száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, és csökkent a munkanélküliség és az inaktívak száma is.
Az első negyedévben 107 ezerrel dolgoztunk többen (a növekedés háromnegyedét a nők adták), a második negyedévben 74 ezres növekedést értünk el (ennek kétharmadát adták a nők), és várhatóan a harmadik negyedévben is csaknem 50 ezerre lehet becsülni a várható növekedést (aminek szintén a nagyobb részét a nők adják).
A munkanélküliek száma minden negyedévben 30-40 ezerrel volt kevesebb a múlt évinél. A 20–64 éves inaktívak száma az első negyedévben 122 ezerrel, a második negyedévben pedig 66 ezerrel csökkent.
2010-ben még 2 milliónál több inaktív, 462 ezer munkanélküli és kevesebb mint 3,9 millió foglalkoztatott volt. Az inaktivitás a felére, a munkanélküliség pedig a harmadára csökkent azóta
– mondta Szalai Piroska.
Javuló statisztikák
A javulást úgy értük el, hogy a közfoglalkoztatottak száma már csupán 75 ezer fő, azonos szinten van a 2010-es értékkel. Emellett a hivatalos statisztika szerint külföldön is 88 ezren dolgoznak, majdnem 30 ezerrel kevesebben, mint a járvány előtti időszakában. A foglalkoztatási rátánk a nyolcadik legnagyobb, a munkanélküliségi rátánk pedig a hatodik legalacsonyabb az unióban, a teljes munkaidőben dolgozók aránya pedig nálunk a legmagasabb az összes tagállam között.
A héten az Eurostat kiadta az unió 192 régiójának tavalyi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatainak elemzését.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú öt európai régióba két magyar is bekerült: a Közép-Dunántúl 2,1 százalékos értékével a második, a Nyugat-Dunántúl 2,2 százalékkal az ötödik legjobb. 2010-ben még négy magyar régió is a legrosszabb húsz munkanélküliségű térség között szerepelt, tavaly már mind a sorrend első felében volt található.
Az elemzés külön kitért a 15–29 éves fiatalok helyzetére. Három magyar régió is bekerült ebben a rangsorban a legalacsonyabb munkanélküliségi rátájúak közé: a negyedik helyen áll a Nyugat-Dunántúl 4,5 százalékkal, kilencedik helyen Budapest 4,8 százalékkal, tizedik pedig a Közép-Dunántúl 4,9 százalékos mutatóval. Az unió 192 régiója közül Észak-Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben 14,1 százalékponttal, a Dél-Dunántúl a kilencedik 13,5 százalékpontos javulással.
Nem nő jelentősen a munkanélküliség
Szalai Piroska megjegyezte: nem látott még egyetlen olyan elemzést sem, amelyik nagyon romló számokkal kalkulált volna.
„Az MNB legutóbbi jelentésében a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a konjunktúra lassulása miatt a munkanélküliség 2023 második feléig átmenetileg emelkedhet, utána azonban már csökkenni fog. Az Európai Központi Bank (EKB) június eleji előrejelzése szerint hazánkban várhatóan 6,8 százalékon fog stabilizálódni jövőre a munkanélküliség. De, tegyük hozzá, hogy a bank korábbi előzetes várakozásainál eddig mindig alacsonyabban alakult a hazai munkanélküliség. Sőt, még a kormánypártisággal egyáltalán nem vádolható Egyensúly Intézet szeptemberi előrejelzése is csak 3,4 százalékos munkanélküliséget jósol jövőre” – fejtette ki Szalai Piroska.
Arra számítani kell persze, hogy 2023 lesz a legnehezebb. Nem is a munkanélküliség miatt, hanem azért, mert nagyon komoly átstrukturálódás várható.
Ahogy a járvány alatt is felgyorsult a munkaerőpiac átalakulása, úgy most a háborús energiaválság hatására is szinte biztos, hogy újabb hatalmas változások várhatók. Lesznek területek, ahol jelentős bővüléssel kell számolni. Az az igazán nagy kérdés, hogy e területek bővülése mennyire tudja kompenzálni a gazdaság recessziótól szenvedő szegmenseit
– mutatott rá Szalai Piroska.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.