Elemző: megdrágította a forint elleni spekulációkat az MNB

A mai döntéssel a jegybank erőteljes jelzést adott, és intézkedéseivel kedvező irányba befolyásolta az árfolyamot, mégsem hajtott végre teljes fordulatot, azaz egyelőre tartotta magát ahhoz a vállalásához, hogy nem emel kamatot – értékelte kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Magyar Nemzeti Bank legújabb intézkedéseit, amelyekről Virág Barnabás alelnök péntek reggel tájékoztatott. A szakember emlékeztetett, hogy a piac a szeptemberi kamatdöntés után elkezdett a forint elleni pozíciókat felvenni, részben arra játszva, hogy mégis legyen kamatemelés, részben pedig nem eléggé szigorúnak ítélve a monetáris kondíciókat.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az intézkedés azt is jelenti, hogy mivel az importőrök devizaigénye a forint gyengülését eredményezi, ezért ezt az igényt a jegybank átmenetileg fedezi, mérsékelve a forintra nehezedő nyomást. A kamatfolyosó tetejének óriási, 950 bázispontos emelése, illetve az egynapos eszközök arra szolgálnak, hogy a forint elleni spekulációt költségessé tegyék az ebben részt vevők számára, és ne érje meg a forint elleni pozíciót felvenni. 

„A mostani döntésekhez az MNB még augusztusban bejelentett és október elején aktivált likviditásszűkítő intézkedései teremtették meg az alapot, amely eszközök a piaci likviditás jelentős részét lekötötték, így pedig lehetővé tették, hogy a jegybank beavatkozzon a piaci folyamatokba. Ugyanakkor az is látszik, hogy a forint még így is gyenge, ennélfogva lehetséges, hogy szükségesek lesznek további lépések is az árfolyam erősítésére és az infláció letörésére” – vélekedett a Makronóm vezetője. Azt is hozzátette, hogy az eddigi erősödés csak a bejelentésre adott reakciókat tükrözi, az eszközök tényleges aktiválása további forinterősödést válthat ki.

Jelentős monetáris szigorításról született döntés

Bár a Magyar Nemzeti Bank kommunikációjában rendre megjelent, hogy nincs árfolyamcélja, csak az inflációs célt szeretné elérni. Ugyanakkor a jelentős importhányad, ezen belül a magas energiaszámla miatt a forintgyengülés megjelenik az árakban, így felfelé tolta az inflációt. A pénteken ismertetett jegybanki lépések összességében további monetáris szigorítást jelentenek - kommentálta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője Virág Barnabás MNB-alelnök bejelentéseit.

A szakember azt mondta: “Az MNB drasztikusan kiszélesítette az eddig 12,5 és 15,5 százalékos kamatfolyosót. A sáv alja maradt a helyén, a tetejét viszont 25 százalékra emelte, ami 9,5 százalékpontos növekedésnek felel meg. Így a kamatfolyosó most 12,5 és 25 százalék közé került.” Fontos döntés még, hogy az MNB devizaforrást nyújt a gázbeszerzésekre, így a gázszámlához szükséges eurót nem a piacon kell beszerezni, ami eddig hozzájárult a forint gyengüléséhez. “Erre azért is nyílt most lehetőség, mert az utóbbi két hónapban növekedett a devizatartalék mértéke, Továbbá az orosz Gazprommal a fizetési halasztás lehetőségéről szóló megállapodás biztosítja, hogy ne szálljanak el a kiadások. Így lehet látni, hogy maximum mekkora összeget kell fordítania a jegybanknak gázvásárlások fedezetére a devizatartalékból” - tette hozzá a szakember. Szintén új lépés, hogy a jegybank egynapos betéti tendereket fog tartani, amelyek célja, hogy a rövid távú hozamokat feljebb húzza, ezzel pedig szűkítse a forintkínálatot.

Németh Dávid közölte, hogy a felsorolt intézkedések célja a monetáris szigorítás mellett a forintgyengülésre játszó spekulatív pozíciók felszámolása. “Egyelőre bizonytalan, hogy a most bejelentett magas, egynapos kamatszintek meddig maradnak fenn, ez a piaci folyamatok függvénye. Az is kérdés egyelőre, a jövő csütörtöki tenderen, a jelenleg 13 százalékos egyhetes betéti kamatot hogyan fogja módosítani, azaz milyen mértékben igazítja hozzá az egynapos kamatszinthez” - tette hozzá. A rendkívüli MNB-döntések erősítették a forintot. 

“A jegybank rendkívüli lépései hirtelen forinterősödést okoztak, de a magyar deviza árfolyamának tartós erősödéséhez és stabilitásához szükség van arra, hogy Magyarország megegyezzen Brüsszellel az uniós pénzekről” - mondta az elemző. Emellett lényeges, hogy folytatódjanak azok a gazdaságpolitikai törekvések, amelyek javítják az egyensúlyi mutatókat, így költségvetési fegyelem elengedhetetlen marad.

Németh Dávid szerint az is látható, hogy a háztartások és a vállalatok részéről is megindult az alkalmazkodás, vagyis az energiafelhasználást igyekeznek csökkenteni, emellett nagy valószínűséggel a lakossági fogyasztás is visszafogottabbá válhat. Ezek a tényezők is hozzájárulnak a folyó fizetési mérleg javulásához, amely most a leginkább lényeges egyensúlyi mutató.