Felkészült a csúcstámadásra a magyar infláció, ez szólni fog
Folytatódhatott szeptemberben a fogyasztói árak már-már megállíthatatlannak tűnő emelkedése, ezúttal döntően a rezsicsökkentés átalakítása adhatott lendületet a drágulásnak, újabb súlyos százalékpontokkal növelve meg a havi és az éves indexet.
A VG elemzői konszenzusa szerint az ősz első hónapjában az infláció az előző év azonos időszakához képest 19,9 százalékos lehetett, amire utoljára 1996 decemberében, tehát 26 éve nem volt példa. A havi bázisú index sem néz ki túl jól, a 3,9 százalékos mutató egyértelműen a lakossági piaci ár bevezetésének számlájára írható.
Augusztusban még a fogyasztói árak 15,7 százalékkal emelkedtek, miközben a maginflációs mutató ugyancsak erőteljes árnyomásra utalt. Ez utóbbi szeptemberben pedig már át is léphette a 20 százalékot, tehát a meglepetés az lenne, ha nem jönne szinte már szokásosnak mondható gyorsulás, mindenesetre holnap reggel mindenre fény derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közléséből.
Rezsicsökkentés, fővárosi parkolás drágulása, forintgyengülés: mind hajtotta az inflációt
Borítékolható az újabb megugrás az inflációban
− jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH ugyanis szeptemberben számolja el először a rezsicsökkentés változtatását, amely a Magyar Nemzeti Bank becslése is szerint 3 százalékpontot ad hozzá a havi mutatóhoz. Ez a növekedés pedig a szakember szerint szinte biztosra vehető: az Eurostat a magyar statisztikai hivatallal szemben már az augusztusi harmonizált fogyasztói árindexben elszámolta a rezsiváltozás okozta inflációs hatást, így a hazai és a harmonizált mutató között 3 százalékpontos különbség alakult ki.
Ezenfelül további inflációt felhajtó hatásokkal kell számolnunk: folytatódhatott a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése, valamint az aszály miatt vélhetően a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése is erősödhetett.
A mezőgazdasági termelői árak csaknem 51 százalékkal nőttek éves bázison júliusban, vagyis továbbra is igen erőteljes impulzussal találkozhatunk. Emellett van még két számszerűsíthető tétel, amely miatt ugyancsak gyorsult a dinamika.
„Az egyik a fővárosban átalakított parkolási díjfizetési rendszer, amely drasztikus általános inflációt hozhatott ezen a területen. Habár csekély ennek a tételnek a súlya a fogyasztói kosárban, az extrém áremelkedés miatt bizony itt is nagyjából 0,5-1 százalékpont rakódhat rá az inflációs mutatóra. Végezetül a telefon-, internetszolgáltatás drágulása is újabb tizedeket adhat hozzá az általános áremelkedési ütemhez, hiszen az egyik szolgáltató előre bejelentett szeptemberi áremelése is megjelenik az árindexben” − magyarázta a szakember.
A szeptemberi infláció megugrásának nagyjából kétharmada származhatott a rezsitámogatás visszavágásából, ezt fejelte meg az élelmiszerek és az iparcikkek további drágulása − vélekedett Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, aki ugyanakkor úgy látja, hogy a jelentősen megemelkedő közüzemi számlák és a romló gazdasági környezet következtében mostantól mérséklődhet a nem létfontosságú cikkek és szolgáltatások iránti kereslet, és ezek körében az árnyomás. Mindenesetre a szakember szerint arra a legkevésbé lehet számítani, hogy az élelmiszerek áremelkedése nagyobb mértékben lassulna az ősz folyamán, úgyhogy az infláció magas szinten ragad az év hátralévő részében.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője emellett arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy a tovább gyengülő forintárfolyam is érdemben felfelé hajtja az inflációt. A hazai fizetőeszköz szeptemberben 15 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban, és az ilyenkor szokásos átlagos árfolyamhoz képest a legfrissebb adatok alapján további 5 százalékot gyengült, ez pedig az elemző szerint a legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek árában fejti ki hatását, de befolyásolja az élelmiszerek árát is.
Jövő év közepéig velünk maradhatnak az árstopok
Öröm az ürömben, hogy a következő hónapokban hasonlóan nagy ütemű gyorsulás talán már nem lesz
− vélekedett Virovácz Péter, aki szerint az élelmiszerek inflációja ugyan tovább emelkedhet, és a belföldi értékesítés 67 százalékos év/év termelői árindexe is azt sugallja, hogy van még tér a további áremelkedésre, ám a következő hónapokban az egyre magasabb bázis némileg mérsékli az éves inflációs mutató emelkedését. Esetleg az árstopok kivezetése adhatnának újabb lendületet a drágulásnak,
viszont az ING Bank elemzője szerint azok akkor érhetnek véget, ha kivezetésük már nem okoz inflációs sokkot, tehát az üzemanyagok piaci ára szerinte igen közel lesz a szabályozott árhoz.
„Erre véleményem szerint leghamarabb 2023 közepén kerülhet sor. Az idei év végére ugyanis aligha számíthatunk a piaci üzemanyagárak nagyobb csökkenésére. Az olajárak a jelenlegi szintek körül ragadhatnak, miközben a dollár majd tovább erősödik az euróval szemben, így hiába tud a forint az euróval szemben erősödni (ha megszületik az EU-s megállapodás), a dollárral szemben jóval csekélyebb mértékű lehet ez a felértékelődés” – mutatott rá.
Virovácz Péter összességében az év végére már a 21 százalékot is megközelítő fő inflációs mutatóval számol, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a másodkörös hatások erősödése miatt a jövő év elején még a decemberit is meghaladó éves bázisú árindexre van esély, emiatt szerinte reálisnak tűnik, hogy lényegében egy M alakú lefutás alakuljon ki az inflációs pályában. Halász Ágnes úgy látja, hogy az erősödő recessziós hatások fékezhetik az árdinamikát, bár a drámai mértékben gyengülő forint szerinte jelentős kockázat a mostani inflációs pályára nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.