BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fogy a készpénz a magyaroknál

Az év kilencedik hónapjában 8350 milliárd forint alá csökkent a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon, miközben a központi kormányzati betétek átlagos állománya is csökkent augusztushoz képest.

Szeptemberben több mint 38 milliárd forinttal csökkent a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank adatsorából. Ezzel szemben a külföldi követelések átlagos és hó végi állománya egyaránt nőtt.

Man,In,A,Suit,Is,Counting,Hungarian,Forints.,Concept,Showing, Man in a suit is counting hungarian forints. Concept showing hungarian businessman, hungarian economy and finance Man in a suit is counting hungarian forints. Concept showing hungarian businessman, hungarian economy and finance
Fotó: Shutterstock

A jegybank előzetes statisztikai mérlege szerint

az év kilencedik hónapjában 8325,9 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban.

Hiába a tomboló infláció, a magyarok úgy halmozzák a készpénzt, mintha nem lenne holnap

Júliusban tovább nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya a jegybank adatai szerint.

Szeptemberben a bankrendszer tartalékszámláinak átlagos egyenlege 5,8 milliárd forinttal haladta meg az előírt kötelező tartalék összegét, a tartalékkötelezettség 402,5 milliárd forint volt. A bankrendszer forintlikviditásának csökkenése elsősorban a szeptemberi eurólikviditást nyújtó swapok igénybevételéhez köthető, valamint a szeptember 22-i és 29-i MNB-diszkontkötvény-kibocsátás is hozzájárult a csökkenéshez. Ezek együttes hatása a hitelintézetek által a jegybanknál elhelyezett egyhetes betétek átlagállományának csökkenésében tükröződött.

Tovább nőtt a magyarok vagyona, de az infláció sok mindent megváltoztat

A készpénz- és a folyószámlabetétek állománya hosszú idő után először nem növekedett érdemben,  a háztartások tudatosabb fele láthatóan igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen.

A központi kormányzati betétek átlagos állománya csökkent az előző hónaphoz képest. 

A jegybank megállapította, hogy a külföldi szervezetekkel kötött repo ügyletek, a forint árfolyamának változása és az Európai Bizottságtól érkező transzferek egyaránt növelték az állományt, míg a hitelintézetekkel kötött eurólikviditást nyújtó swapügyletek mérsékelték a növekedést.

Az MNB arra is emlékeztetett, hogy a monetáris zanács döntése értelmében szeptember 28-i értéknappal került sor a jelenlegi kamatemelési ciklus utolsó alapkamat-emelésére: a jegybanki alapkamat 125 bázispontos emeléssel 13 százalékra módosult. A kamatfolyosó alsó határát jelentő egynapos jegybanki betétek és a felső határt jelentő egynapos jegybanki fedezett hitelek kamatlába ugyancsak 125 bázisponttal emelkedett, így előbbi 12,5, míg utóbbi 15,5 százalékon tetőzött.

Az elemzőket is meglepte az MNB lépése, ütköznek a vélemények

A kamatemelések túl korai leállítása jókora kockázatot hordoz magában – mondta a kamatemelési ciklus lezárása után Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Szerinte a kamatemelések folytatására emellett azért is szükség van, mivel támogatják a forint árfolyamát, amely pedig kihatással van az importált termékek árain keresztül az inflációra is.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.