Fontos adatok érkeznek a magyar gazdaság állapotáról

Több statisztikai jelentés várható a következő, mindenszentek ünnepe miatti rövidebb héten, kiemelkedik közülük a külkereskedelmi forgalomról szóló második becslés és a lakásépítések adatai.
 

Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalom augusztusi, részletes adatait második becslésében. A KSH első becslése szerint a nyolcadik hónapban az export euróban számított értéke 37,1, az importé 40,6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi egyenleg 582 millió euróval romlott, és 1,3 milliárd euró deficittel zárt. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom az exportoldalon 6,1, az importoldalon 5,5 százalékkal nőtt. Az augusztusi export 11,46 milliárd euró, az import 12,7 milliárd euró volt. Az év első nyolc hónapjában az euróban számolt export 18,6, az import 29,0 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az egyenleg 7,303 milliárd euróval romlott, és 4,775 milliárd euró deficitet mutatott.
 

Szintén szerdán közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési társaság a beszerzésimenedzser-index (BMI) októberi adatát. A BMI szeptemberi értéke 49,6 pontra esett az augusztusi 57,8-ről. A további növekedést jelző augusztusi érték után az index értéke kisebb, és immár enyhe szűkülést jelez. A részindexek csökkentek, túlnyomórészt enyhe szűkülésre utalnak, ám akad köztük olyan is, amely 50 pont feletti értéken maradt, augusztushoz hasonlóan – jelezte a társaság. A válaszadók az előző havinál kedvezőtlenebb folyamatokról számoltak be, a felmérésben a szállítási átfutási idők indexét és az árindexet kivéve csökkentek a részindexek, a változások mértéke több esetben meghaladta a 16 százalékpontot is.
 

Pénteken a lakásépítések, építési engedélyek első három negyedévéről közöl adatot a KSH. Idén az első fél évben 9133 új lakás épült, 6,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában. Idén január–júniusban Budapesten 3621 lakást vettek használatba, 20 százalékkal kevesebbet a 2021. első félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (mínusz 1,5 százalék), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7 százalékkal, a községekben 10 százalékkal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. A természetes személyek lakásépítéseinek csaknem másfél éve tartó visszaesése megállt.