BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kamatemelés nem várható, de így is szárazon kell tartania a puskaport a jegybanknak

Egy hónappal ezelőtt jelentette be Matolcsy György, a jegybank elnöke, hogy véget ér a kamatemelési ciklus Magyarországon, ám a forint gyengülése azóta újabb lépésekre kényszerítette a nemzeti bankot, s most az a nagy kérdés, hogy az egynapos betéti kamatokkal sikerült-e hosszú távon is megállítani a hazai fizetőeszköz trendszerű esését.

A monetáris tanács kedden kamatdöntő ülést tart, ám a VG-nek nyilatkozó elemzők nem számítanak további kamatemelésre. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, miután 13 százalékra növelte az irányadó rátát. A forint gyengülése azonban újabb lépésre kényszerítette a jegybankot, bő egy hete a hazai fizetőeszköz árfolyam zuhanására az eszköztár átalakításával és az egynapos betét, az alapkamatnál 500 bázisponttal magasabb kamatával reagált.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint az alapkamat az egynapos betéti kamat szintjét nem fogja felvenni, egyrészt a jegybanki hitelesség is ezt diktálja, másrészt pedig a kamatkiadások mérséklése miatt sem. Szerinte az egynapos betéti kamat emelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a forint ismét jelentős gyengülésbe kezdene, „ez pedig keddig remélhetőleg nem történik meg”.

Fotó: Róka László / MTVA / MTI

Hasonló véleményének adott hangot az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, Varga Zoltán. A jelenlegi eszköztárt rugalmasnak tartja, tehát az egynapos betéti tenderek kamatát szükség esetén tovább emelheti a nemzeti bank.

Reméljük, nem áll elő olyan helyzet a közeljövőben, hogy ezt a lépést meg kelljen tennie

– mondta a szakember, hozzátéve, hogy jól látható, az effektív kamat nagymértékű emelésével a rövid távú spekulánsokat sikerült kiszorítani a forint piacáról, hosszabb távon azonban továbbra is fennállnak kockázatok. Az uniós források körüli bizonytalanság, illetve a folyó fizetési mérleg magas energiaárak okozta  hiánya szintén az árfolyamot gyengíti – emelte ki az elemző.

Regős Gábor is úgy látja, hogy a forint mélyrepülését sikerült megállítani, azonban a hazai fizetőeszköz az elmúlt években trendszerűen veszített értékéből, ami a mostani helyzetben a kedvezőtlen várakozások miatt számtalan problémát okoz: „A forint 14,5 százalékkal értékelődött le egy év alatt, ami nagyban hozzájárul az infláció növekedéséhez, és a kkv-kat is nehéz helyzetbe hozza. Tehát, bár sikerült eredményeket elérni az árfolyamzuhanás megállításával, az infláció letöréséhez a mostaninál jóval erősebb árfolyamra van szükség, azaz itt még bőven akad a jegybanknak tennivalója.”

Az elemzők szerint még várat magára az inflációs fordulat, erre leghamarabb 2023 első vagy második negyedévében kerülhet sor.

Az infláció megfordulásához szükség lenne a várakozások jelentős mérséklésére, a forint erősítésére és az energiaárak normalizálódására. „Az energiaárak megjelenése az árakban nem azonnali: míg a földgáz ára az elmúlt időszakban már csökkent (de a korábbinál még így is nagyságrendekkel nagyobb), addig a vállalkozások egy része még most kapja meg az első számlákat a sokszoros növekedésről” – emelte ki Regős Gábor. Az elemző várakozásai szerint a pénzromlás üteme valamivel 25 százalék fölött tetőzhet a jövő év első felében.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.