Az alacsonyabb kereseti kategóriákban biztosan lesz olyan hatása a magas inflációnak, hogy a munkavállalók többet akarnak túlórázni és ez a cégeknek is egy opció lesz a béremelésre. Ahol viszont csökkennek a megrendelések és a bevételek, ott erre nem lesz erre lehetőség – vázolta a VG-nek Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője. A szakembert azután kérdeztük a drasztikus áremelkedések munkavállalásra gyakorolt következményeiről, miután a 26 éve nem látott drágulás miatt érezhetően nő az elégedetlenség a hazai dolgozók körében, sőt, a sztrájkfenyegetés is egyre gyakoribb.
A tanárok polgári engedetlensége után csak az elmúlt egy hét fejleménye a debreceni Teva gyógyszergyár, a Volánbusz dolgozóinak tüntetése, a legtovább pedig a fővárosi kukások mentek, akik vadsztrájkba kezdett magasabb bért követelve.
A jelenség ugyanakkor nem magyar specifikum, Európa-szerte mozgolódnak a munkavállalók, a magas inflációra mindenki próbál valamilyen megoldást találni. Legutóbb egy brit kutatás kimutatta, hogy a szigetországban a munkavállalók körében a „csendes leszokás” trendje van kialakulóban, azaz csak teljesítik a munkaköri feladataikat, nem túlóráznak, annak ellenére, hogy az áremelkedések már ott is meghaladták a tíz százalékot.
Pluszmunkákat vállalnak az amerikaiak a magas infláció miattGyakori, hogy a heti 40 órás főállás mellett még 20 órát dolgoznak máshol vagy saját munkahelyükön pluszműszakban az amerikai munkavállalók. |
Magyarországon viszont merőben más helyzetben vannak a munkavállalók, mind anyagi, mind életkörülményeiket tekintve, emiatt a túlóra is egy opció lehet a számukra, amennyiben el akarják kerülni, hogy a fizetésük elveszítse a reálértékét.
Bár ez sem egyértelmű, Karácsony Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúly például a fiatalabb korosztályoknak fontosabb lett, így ők jellemzően kevéssé nyitottak a túlórázásra, ahogy például a családosok korábban sem vállaltak szívesen. A szakember kitért a 2018 decemberében elfogadott magyar túlóratörvényre, amelyről úgy vélekedett, hogy alapvetően óvatosan bánnak vele a munkaadók, ugyanis a kötelező túlóra növeli a fluktuációt, a maximális keret kihasználása pedig a maradók egészségére és munkahatékonyságára van rossz hatással. Szerinte a gyárakban betanított munkát végző harmadik országbeliek (ukrán, fülöp-szigeteki, indonéz, mongol) sok túlórát vállalnak.
Ők azért jöttek Magyarországra, hogy minél több pénzt keressenek
– fogalmazott a szakember.
Másik oldalról viszont, ahol az energiaválság vagy a megrendelések hiánya következtében a normális üzemmenet fenntartása is komoly nehézségekbe ütközik, ott a legkisebb probléma a dolgozói elégedetlenség kezelése. A gazdasági nehézségek miatt a munkanélküliség ismét megjelenhet a következő hónapokban, ez pedig a munkavállalók alkupozícióját és esélyét a magasabb bérért folytatott harcban jelentősen csökkentheti.
Vannak már példák leépítésekre
– jelezte Karácsony Zoltán, aki beszámolt arról is, továbbra is magas szinten 45 ezernél az Állásportál.hu-n szemlézett állások száma, egyelőre általánosságban nem jellemző, hogy tömeges elbocsátások kezdődtek volna. Szerinte több felmérés és a saját tapasztalatuk is azt mutatja, hogy a munkaadók nehezen válnak meg a munkavállalóktól, most azt gondolják át, hogyan lehet leépítés nélkül költséget csökkenteni.
A létszámot újraépíteni ugyanis sokkal nehezebb és költségesebb
– magyarázta HR Portál szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.