Varga Mihály: jövőre is nőhet a magyar gazdaság

Nagy gomolygó ködöt néz mindenki – ezzel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági válságkezelés eszközei, támogatás- és adópolitika, a gazdasági kamarák szerepe címmel szervezett konferenciáján. A tárcavezető szerint olyan időszakot élünk, amikor a döntések meghozatala egyáltalán nem könnyű. Emlékeztetett a járvány időszakára, amikor komoly nehézségekkel szembesültek a gazdaságok. Azonban a miniszter szerint a háború ezen is túltett.

Energiaár-robbanás, infláció, járványok, aszály – sorolta a legfőbb kihívásokat, az utóbbi ráadásul 40 százalékkal vetette vissza a mezőgazdaság teljesítményét. Az infláció a pénzügyminiszter szerint megélhetési válságot eredményez. 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a külső folyamatok egyáltalán nem kedvezők. A várakozások borúlátók, én nem olvastam olyan előrejelzést, ami optimista lett volna – mondta. Az inflációs helyzet is befolyásolja az előrejelzéseket, a pandémia okozta ellátási láncok megszakadása magával hozta az áremelkedéseket, majd rámutatott, hogy jelentős jövedelem halmozódott fel a lakosságnál, miközben a kínálat nem teremtődött meg. Ez óhatatlanul felrobbantotta az árakat a miniszter szerint, majd erre jött rá az, amit a háború okozott.

Ebben a helyzetben a kormány dolga, hogy felzárkózási pályán tartsa a gazdaságot, a másik ilyen cél a foglalkoztatásban van, ezt azonban meg kell tartani. A harmadik terület, hogy legyenek beruházások. Ez a három cél, amelyik a jövőre nézve reményt adhat – mondta. Szerinte arra a helyzetre is fel kell készülnie a gazdaságnak, hogy a mostani állapoton is túl leszünk. Emellett stabilitásra és egyensúlyra van szükség.

– fogalmazott, emlékeztetve, hogy a kormány tavaly év végén megkezdte a stabilizációs lépéseket. 

Elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tűnik rózsásnak, de van egy kis remény. A gáz ellenértéke ugyanis elkezdett csökkenni, a spot ára jóval 100 euró alatt van. Szerinte jelenleg alkalmazkodási pályán van a gazdaság, és igaz az államra, valamint a vállalkozásokra is. 

Varga Mihály úgy vélte, fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan lesznek működőképes vállalatok, amikor 10 százalék fölött vannak a kamatok. Az idei inflációról elmondta, hogy 14 százalék lehet éves átlagban.

A növekedésre rátérve úgy látja, jó jel a beruházások magas szintje mellett, hogy a foglalkoztatásban egyelőre nincs változás, annak ellenére, hogy a cégek terveznek elbocsátásokat. Mindenképpen biztató, hogy a munkanélküliségi ráta négy százalék alatt van. Hangsúlyozta, hogy a kormány törekszik a vállalkozások megsegítésére. Ennek egyik eleme az energiahatékonyságot javító beruházási program. A cél, hogy a munkahelyeket is megőrizzék.

A kabinet döntött arról, hogy a Széchenyi-kártya programok futnak tovább, hitelprogramokkal segítenék a vállalkozások működését.

– mondta, hozzátéve, hogy az átalányadózást szeretnék a jövőben megkönnyíteni, erre vonatkozó javaslatokat dolgoz ki a szaktárca.

Kérdésre válaszolva elmondta, megérti a vállalkozások problémáit, de szerinte mindenkinek alkalmazkodnia kell, bár megjegyezte, hogy arra az árrobbanásra, amit el kell szenvednie a cégeknek, nem lehet felkészülni. Ezért is indít a kormány különböző támogatási programokat. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak is alkalmazkodniuk kell, vagy továbbhárítják az árakat, vagy bezárják az intézményeket. A miniszter reméli, hogy a helyhatóságok nem adóemelésekkel reagálnak.

Jelezte, hogy az otthonfelújítási program kifut év végén, de valamiféle ösztönzőkre továbbra is szükség van.

A magyar gazdaság teljesítménye még mindig erős, a harmadik negyedév sem lesz olyan rossz – fogalmazott. 

A miniszter szerint a vállalatok nem maradnak forrás nélkül, ezért is folytatódnak a Széchenyi-kártya programok, hogy hitelhez jussanak a cégek.

– mondta az uniós forrásokról, hozzátéve, hogy Magyarországnak ez a pénz jár. Decemberben a tanács elfogadhatja a magyar vállalásokat. 

Az áfahatár eltörléséről azt mondta, figyelembe kell venni, hogy a költségvetésnek rengeteg a kiadása. Ráadásul tartani szeretnék a 4,9 százalékos hiánycélt, valamint az adósságállományt sem szeretnék megemelni. Viszont nem zárja ki, hogy ez a következő évi adóváltozások része lesz, de ez a helyzettől függ.