Aszúszemeket is szüreteltek idén a Tokaji borvidéken

Amióta meteorológiai mérések vannak, az elmúlt százhúsz év legaszályosabb éve volt az idei Magyarországon, Tokaj-Hegyalja pedig kivételesen „száraz folt” volt az országon belül is. A szőlő tenyészidőszakában csupán 120-150 milliméter csapadék hullott augusztus végéig – mondta a VG-nek Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Ezt az ültetvények különbözőképpen vészelték át, fekvésük, az alapkőzet, a kapott hőösszeg, a termőréteg vastagsága és az ültetvény kora függvényében. A fiatalabb ültetvények jellemzően nagyobb kárt szenvedtek, míg egy idősebb, mélyebb termőrétegre telepített ültetvény – különösen egy ellenállóbb fajta, például a furmint – kisebbet. Molnár Péter hangsúlyozta, hogy a kár mennyiségi, a szőlő és a belőle készülő bor minősége nagyon jó. Összességében igaz, hogy Tokaj-Hegyalján aszálykárokat szenvedtek az ültetvények, és kisebb mennyiséget szüreteltek le a szőlőtermelők – foglalta össze.

A szeptember viszont már csapadékos volt, ami egyes ültetvényeken képes volt mérsékelni a károkat, sok ültetvény esetében azonban már későn jött az eső. 

és mára már tény, amire szeptember közepén még csak esély volt: aszút is szedhettek idén a Tokaji borvidéken. Bár nem óriási mennyiségben, de még nem látni pontos számokat, mert egyes pincészetek még nem fejezték be a szüretet.

Molnár Péter szerint szép borok készülnek idén a borvidéken, a száraz borok és a pezsgők alapanyagául szolgáló szőlőket a nagy forróság ellenére is szép savakkal tudták szüretelni, a készülő száraz borok pedig kifejezetten jó évjáratra utalnak. Az édes borokról még korai nyilatkozni, hiszen ezek most készülnek, sőt, egyes ültetvényeken nemcsak az aszúszemeket, hanem a késői szüretelésű szamorodni alapját képező szőlőt is szedik még.

Az első osztályú aszúszemekért általában kilónként 3 ezer, a másodosztályúakért pedig 2600 forintot adtak idén a felvásárlók. 

Molnár Péter elmondta azt is, hogy egy uniós pályázat keretében elindult a Tokaji eredetvédett borok közösségi promóciója is, amelynek előkészületeit még 2020-ban kezdték meg. A tokaji borok unión kívüli és az EU-beli népszerűsítését szolgáló mintegy 120 millió forintos pályázat felét állja az uniós büdzsé, a felét pedig önrészként a hegyközségi közösségi tulajdonban lévő Tokaji Szőlő- és Bortermelési Közösségi Infrastruktúra Központ Nonprofit Kft. hozzájárulásával teremtették elő. A promóció a Tokaji borvidéket és tokaji borok egyediségét helyezi előtérbe és népszerűsíti. Októberben már négy napot a borvidéken töltöttek az Egyesült Királyságból érkezett véleményformálók és újságírók, akik bejárták Tokaj-Hegyalját, és tematikus kóstolókon ismerték meg borokat. 

Az Egyesült Királyság a borkereskedelemben jelentős referenciapiac, ezért is különösen fontos, hogy ott ismertek legyenek és jól szerepeljenek a tokaji borok. Lesznek még hasonló programok a 2023 júniusában záruló projekt keretében, de ezek mellett most indították el a magyar és angol nyelvű közösségi honlapot is winesoftokaj.hu címen, valamint zajlik a közösségi kommunikáció a Hegyközségi Tanács hasonló című közösségimédia-csatornáin is. 

A közösségi borpromóció mellett a régióban turisztikai és infrastukturális fejlesztések is zajlanak, számos beruházás van folyamatban. Molnár Péter elmondta azt is, hogy a tudásbázis építésében, a képzésben és a nemzetközi kapcsolatok építésében nagy szerepet vállal a tavaly alapított Tokaj-Hegyalja Egyetem is. Az egyetem szervezésében a jövő héten a fenntartható szőlészetről és borászatról rendeznek Tokaj Wine Congress címmel egy nagyszabású konferenciát, amelyen tiizenöt ország több mint kétszáz szakembere vesz részt.