Gázársapka: egyre hevesebb a vita Brüsszelben
Brüsszelből jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a közösségi oldalán azt írta: „Zajlik a vita, ráadásul egyre hevesebben…”
Magyarország orosz kőolaj és földgáz vásárlása nem valamiféle politikai állásfoglalás, hanem egy fizikai realitás, ugyanis jelenleg csak így garantálható hazánk ellátása.
Szijjártó Péter szerint a magyar energiabiztonság számunkra vörös vonal, ezért a brüsszeli olajársapka nem vonatkozhat a csővezetékes szállításokra, a gázársapka pedig a hosszú távú szerződésekre. Ideológiákkal nem lehet a magyar otthonokat fűteni vagy az ipart működtetni.
Sok uniós tagállamnak vannak aggályai az Európai Bizottság által javasolt gázpiaci korrekciós mechanizmussal kapcsolatban, a testület készen áll, hogy megkönnyítse a megállapodást erről a rendkívüli időkben javasolt rendkívüli eszközről – jelentette ki Kadri Simson uniós energiaügyi biztos csütörtökön. Az Európai Bizottság kedden ismertette javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, 2023. január 1-jétől egy évre maximálnák az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.
Az ellátásbiztonsági problémák elkerülésére az árplafon csak egy, a TTF legközelebbi határidős jegyzésére korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket, és földgázt szerezhessenek be az azonnali piacon és a tőzsdén kívül. Kadri Simson az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek csütörtöki rendkívüli egyeztetésére érkezve úgy nyilatkozott, hogy az eszközre szükségük lehet a tagállamoknak, hogy elkerülhetők legyenek a gázár rendkívüli kiugrásai. A bizottsági javaslatot úgy tervezték meg, hogy csak abban az esetben avatkozzon be a gázárpiaci folyamatokba, amikor az feltétlenül szükséges.
Egységfront alakul a gázársapka ellenGörögország, Lengyelország, Málta és Belgium is ellenzi a brüsszeli javaslatot, csatlakozva a németek által vezetett tiltakozókhoz. |
Hangsúlyozta: a javaslat kidolgozása az uniós tagállamok vezetőinek megbízásán alapult, a legutóbbi EU-csúcs következtetéseit figyelembe véve, és a tagállamoknak jogukban áll módosítani a különböző paramétereket, ha úgy kívánják. A biztos elmondta, tudatában van, hogy a tagállamok nézetei eltérők az eszközzel kapcsolatban, de reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tanácskozáson a szintén napirenden lévő új javaslatokkal kapcsolatban – közös gázbeszerzés előmozdítása, a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítása – politikai megállapodás születik.
Az energiaügyi tanács csütörtöki tanácskozására érkezve több tagállam minisztere elégedetlenségét fejezte ki a bizottság javaslatával kapcsolatban. Anna Moskwa lengyel éghajlat- és környezetvédelmi miniszter véleménye szerint a gázárplafonról szóló előterjesztés jelenlegi formájában egy viccel ér fel.
Egy ilyen intézkedés kulcsfontosságú lenne, de a javaslatot a bizottság az utolsó pillanatban mutatta be, és eltér attól, amit korábban javasolt, mert a gázárplafon magasabb lenne a jelenlegi piaci áraknál. Kétlem, hogy egyetlen tagállam is támogatná ezt a javaslatot
– nyilatkozta.
Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter szerint a bizottsági előterjesztés nem megfelelő, mert nem mutatja meg világosan, milyen hatást gyakorolna a gázárakra. A máltai energiaügyi miniszter, Miriam Dalli szerint a javaslatban előírt feltételek lehetetlenné tennék a mechanizmus aktiválását. A bizottság előterjesztése határozottan nem fedi le azt, amit a gázárplafon bevezetését szorgalmazó tagállamok korábban igényeltek. A 27 uniós tagország közül 15 tagállam szorgalmazza az uniós gázárplafon bevezetését, míg mások azzal érvelnek, hogy a felső gázárhatár kockázatnak tenné ki a biztonságos gázellátást, visszafogná a gázfogyasztás csökkentését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.