Az idén októberig több mint 183 ezer alkalommal szabtak ki pótdíjat a BKK jegyellenőrei – derül ki a budapesti közlekedésszervező cég adataiból, amelyeket a VG érdeklődésére adott ki.
Ez meglehetősen rossz adatnak tűnik, mert 2021 egészében kevesebb mint 169 ezer ilyen esetet regisztráltak.
Vagyis a tavalyi teljes évhez képest az idei első tíz hónapban már mintegy 10 százalékkal ugrott meg a bliccelések száma Budapesten.
Persze a 2021-es év speciális volt a Covid-járvány miatt. A tömegközlekedést használók részben eltűntek, így pedig értelemszerűen a szabálytalanul utazók is kevesebben lehettek. Ezért nem feltétlenül ez a legjobb összehasonlítási alap. Csakhogy ha az utolsó békeév, a 2019-es vonatkozó statisztikáit vesszük origónak, úgy sem sokkal fényesebb a helyzet. Akkor szűk 201 ezerszer szabtak ki az ellenőrök bírságot, vagyis ennek már a 91 százaléka teljesült 2022 októberéig.
Átlagot számolva az valószínűsíthető, hogy novemberben és decemberben még legalább 36 ezer bliccelőt kaphatnak rajta, vagyis 2022 egészében valahol 220 ezernél állhat meg a hivatalosan is jogosultság nélkül utazók száma.
Ez újabb 10 százalékos romlás lenne.
Ráadásul úgy, hogy a szokásos utasforgalom a pandémiát követően még nem is állt vissza teljesen.
A nyilvántartásokból az is látszik, hogy a lefülelt bliccelők körében egyre nő a helyszínen fizetők aránya, az utólagos pótdíjas esetek pedig csökkennek. Míg 2019-ben 88 ezernél valamivel kevesebben fizettek a helyszínen, addig ez mostanra 116 ezer fölé kúszott. A trend éppen ellentétes az utólagos fizetéseknél: 2019-ben ebből több mint 113 ezer alkalmat regisztráltak, 2021-ben már csak 99 ezret, 2022 januárja és októbere között pedig 67 ezret.
Ezt egyrészt az is magyarázhatja, hogy anyagilag jobban megéri rögtön kiegyenlíteni a bírságot, másrészt viszont arra is utalhat, hogy egyre több a tudatosan bliccelő.
A fővárosi önkormányzat által előírt, hatályos díjszabás szerint a 25 ezer forintos alappótdíj a helyszínen, a jegyellenőrnél – készpénzzel vagy bankkártyával – fizetve (illetve az adatfelvételt követő két munkanapon belüli személyes vagy banki befizetés, átutalás esetén)
12 ezer forintra mérséklődik.
Ezt nevezzük tehát helyszíni pótdíjnak, minden más megoldás utólagos pótdíjnak minősül. Ennek számos verziója van.
Ha az utas rendelkezik a pótdíjazás előtt megvásárolt bérlettel, akkor a pótdíjazást követő öt munkanapon belül az eljárási díj az éves, az egy szemeszterre szóló vagy a negyedéves bérlet bemutatásával
mindössze ezer forint.
Ugyanennyi – legalábbis naptári évenként az első két alkalommal – az ingyenes utazási jogosultságot igazoló hatósági irat bemutatásakor.
Egyéb bérleteknél vagy mobilalkalmazásban vásárolt, napijegy típusú jegyeknél és heti jegyeknél
2000 forintba kerül jogosultság nélkül utazni,
és szintén 2000 forint, ha, bár díjmentes utazásra jogosító irattal rendelkezik az utas, ám azt már legalább harmadjára csak utólag prezentálja a BKK-nak.
Ha az utas a pótdíjazás napján a pótdíjazás napjától kezdődő érvényességű bérletet vásárol utólag, és azt a pótdíjazástól számított két munkanapon belül bemutatja bármelyik BKK-ügyfélközpontban, az alábbi kedvezményes pótdíjak megfizetésére nyílik lehetősége:
A pótdíjazás napján vásárolt bérlet bemutatásának kedvezményével évente két alkalommal lehet élni.
Ha a kedvezményes pótdíjak egyikének megfizetése sem történik meg, és a 25 ezer forintos alappótdíjat sem rója le az utas 30 napon belül, a pótdíj összege 30 napon túl a késedelmi költséggel 50 ezer forintra emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.