Energiaturistákra vadászik már több európai ország is – mi nem
A télből a nyárba menekülő turistákat emlegetve mindenekelőtt a skandinávok jutottak eddig sokak eszébe, az Európából melegebb éghajlatra, például Thaiföldre utazó svédek évtizedek óta megbízható és nagyszámú, visszatérő vendégkört jelentettek az ázsiai fogadó országoknak. Szívesen és sokan keltek útra, hiszen a legkomorabb téli hónapokat napfürdőben, ráadásul a skandináv országokban megszokott árak töredékéből tölthették el ugyanis.
A legmobilabb, hosszú távra szállást foglaló vendégkört az iskolai tanévtől független kisgyerekes szülők és a nyugdíjasok alkotják, és persze az irodai jelenléthez nem kötött digitális nomádok.
Miután a Covid-járvány idején világszerte elterjedt és a korábbinál magasabb szinten maradt a home office, az eddigieknél sokkal többen tehetik meg, hogy távmunkában, otthonuktól távol dolgozva töltsenek el akár hónapokat is.
Az ukrajnai háború kitörése nyomán elszállt energiaárak miatt már nemcsak a kellemes időjárás és az olcsóbb élelmiszerárak motiválják az utazókat, hanem a fűtés és világítás tetemes költségének megtakarítási lehetséges is. És ehhez még csak másik földrészre sem kell utazni, a különböző országok tarifái és éghajlati jellemzői közötti különbség a várakozások szerint ténylegesen beindíthatja az energiaturizmust.
Kiemelt figyelmet kapott a minap a hazai turisztikai szaksajtóban az a hír, miszerint Montenegró különleges ajánlattal készül az úgynevezett energiaturistákat megcélozni.
Konkrétan azokat az – elsősorban közép- és nyugat-európai – uniós állampolgárokat, akik a téli időszakot olyan országban tervezik eltölteni, ahol az energia nem olyan drága, mint hazájukban.
Az energiaturisták elsődleges célpontja már a Kanári-szigetek, de Törökországban is megemelkedett a speciális okkal, a rezsicsökkentés szándékával utazók, illetve hosszabb időre szállást foglalók száma. Horvátország sem marad ki az üzletből, onnan származó hírek szerint Dubrovnikba például csaknem 60 ezer német vendéget visz egy utazási iroda.
Montenegró ezek után nem bízza a véletlenre a téli szezont, az energiaturistákat kampányokkal veszik célba, hogy felhívják a figyelmüket az ottani lehetőségekre, jelesül arra, hogy ott hosszabb időt tudnak eltölteni abból a pénzből, amit otthon élelmiszerre és fűtésre költenének. A legfontosabb potenciális küldőpiacnak az energiaturisták körében a brit és a német piacot tartják, de érdemesnek tartják célba venni a nyugat- és közép-európai országok mindegyikét a kampánytervezők.
Hozzánk nem ezért jönnek
Magyarországon egyelőre nem érzékelik az energiaturisták megjelenését. A több hétre szállást foglalók jellemzően konkrét céllal érkeznek, rendkívül színes az úti célok palettája – közölte a VG-vel Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.
Stabil vendégkört jelentenek az Airbnb-piacon a munkaügyben utazó menedzserek, és hozzájuk hasonlóan több hétre szoktak lakást kivenni a meddőségi kezelésre vagy örökbefogadásra érkezők, a fogászati kezelésen résztvevők, vagy a pilótaképzésre járók.
Visszatérő keresletet jelentenek az Erasmus ösztöndíjasok is – tudtuk meg.
Mindeközben a nem rezsivédett lakásokban élők egyes vélekedések szerint akár potenciális téli albérletkeresők is lehetnek. Ez a prognózis arra épül, hogy lakást bérelni is olcsóbb lehet, mint piaci áron fűteni. Egyelőre azonban a találgatásokon túl nem jutott senki, és az enyhe október miatt egy ideig még aligha fog. Ami biztos, hogy az Airbnb lakásoknál lényegesen olcsóbb hosszú távú lakáskiadás piacán az egy, két vagy három hónapra jelentkező téli bérlő nem jelent vonzó alternatívát a bérbeadók számára. Ebben a kategóriában ugyanis jellemzően minimum egy év az elvárt bérleti időtartam.
Állami szinten nálunk még nem merült fel, hogy turisztikai kampánytéma legyen az energiaturizmus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.