A 2022-es év végéig összesen 3329 millió forint, tehát közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy – derül ki a VG által megismert adatokból.
Csak szemléltetésképp: ebből az összegből akár
több mint 30 új saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy éppen négy új CAF villamost.
Az utóbbi különösen fájó, mivel a főváros a közelmúltban jelentette be, hogy nincs pénze a rendelkezésére álló valamennyi kedvezményes árú CAF megrendelésére. A városháza költhetett volna belőle arra is, hogy az energiaválságra hivatkozva ne kelljen bezárnia a fogaskerekűt – amivel egyébként mindössze 120 millió forintot takarítanak meg –, vagy hogy az egyébként kifejezetten zöld, környezetkímélő CNG-, vagyis sűrítettföldgáz-hajtású buszai továbbra is közlekedhessenek. Ezeket a földgázárak elszabadulása miatt vonták ki a forgalomból, dízeljárművekkel pótolva őket.
Talán mégis a legkézzelfoghatóbb párhuzam: ha ezt a 3,5 milliárd forintot nem égeti el a városvezetés, akkor a BKV jó eséllyel megúszta volna, hogy az idén októberben 4,7 milliárd forint adó és járulék megfizetése alól kérjen haladékot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A fővárosi közlekedési cég hiánya összesen 20 milliárd forint,
vagyis ha nem következik be (totálisan érthetetlen okokból) a reklámtenderügy, az önmagában ennek az ötödét fedezhette volna.
A példákat hosszan lehetne még sorolni, de a lényeg talán már ezekből is látszik: bőven lett volna helye a pénznek Budapest működtetésében.
A történet megértéséhez szinte napra pontosan három évet kell visszamenni az időben. Karácsony Gergelyt akkor választották meg frissen főpolgármesternek. A ciklus első közgyűlése 2019. november 5-én volt, amelyre
a városvezető saját maga nyújtott be egy előterjesztést arról, hogy tiltsák meg a fővárosi cégeknek az egy évnél hosszabb időre szóló,
a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására vonatkozó megállapodások aláírását. Egyetlen ilyen szerződés várt aláírásra, a BKV reklámtendere.
A vállalat évekig tartó, nyögvenyelős folyamat után jutott el addig, hogy tényleg már csak az aláírásra várt a megállapodás. A feladatra kiírt koncessziós közbeszerzést a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) nyerte meg, így megkapta volna a járműágazathoz és a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogát.
Csakhogy ez négy plusz opcionálisan további négy évre szólt volna, amit abszolút ellehetetlenített a főpolgármesteri javaslat.
A BKV nem mehetett szembe a tulajdonos döntésével. Más megoldás nem lévén, először eredménytelennek nyilvánította az amúgy eredményes és érvényes tendert, majd lezárta. (Akit részleteiben is érdekelnek a történtek, az itt olvashat bővebben a témáról.)
Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak is szemet szúrt az eset, ami miatt végül 120 millió forint bírságot szabott ki a cégre. Így lett egy bevételszerzési lehetőségből a kiadást növelő jogi hercehurca, és még csak azt sem lehet tudni, hogy miért volt erre szükség.
Miután elkaszálták az üzletet, Karácsony Gergelyék a kezdetektől azzal nyugtatták a közvéleményt, hogy hamarosan kiírnak majd egy új közbeszerzést a tárgyban, ami sokkal kedvezőbb és modernebb konstrukció lesz Budapestnek.
Eltelt három év, és a mai napig nem történt semmi.
Annak ellenére sem, hogy Karácsony Gergely például 2021 januárjában – tehát már akkor is több mint egy évvel az eredeti közbeszerzés megtorpedózását követően – arról beszélt az InfoRádiónak, hogy a főváros egy új beszerzés kiírását fogja elindítani. Ez elmaradt, pontosabban nyolc hónappal később, 2021 szeptemberében megjelent egy felhívás, amelyet viszont alig egy hónappal később már vissza is vontak.
A reklámtender előzményeinek fényében ezen kár is csodálkozni, az viszont némiképp furcsán hatott, hogy miután Karácsony Gergely sokallotta a BKV reklámfelületeinek a négy évre tervezett kiszervezését, második körben már hat évre adták volna oda a jogokat.
Mikor 2021 októberében másodjára is léket kapott a reklámtender, a pályázati dokumentációban azt írta a főváros, hogy bár a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de „valószínűsíthetően” megismétlik majd. Tekintettel arra, hogy azóta megint eltelt egy év, a VG megkereste a BKV-t, hogy hol tart az ügy. A cég azt válaszolta, hogy
egyelőre nem született meg a döntés, jóváhagyás az új eljárás indításáról.
Mindez pénzügyi szempontból különösen rossz hír. Ha hagyták volna, a JCD 2019 novemberétől havi 142 millió forintot fizetne a fővárosnak a BKV reklámhelyeiért.
Azóta 39 hónap telt el, ezalatt több mint 5,5 milliárd forint folyhatott volna be.
Hiába, erre valamiért nem tartottak igényt a városházán, helyette beérték a korábbi, sokkal kedvezőtlenebb viszonyok fenntartásával. A BKV a reklámhelyeinek hasznosítására két céggel áll szerződéses kapcsolatban:
Csakhogy ez a két cég együttesen fizet a fővárosnak átlagosan 50 millió forintot,
két és félszer kevesebbet, mint amennyit a JCD teljesített volna.
A BKV kiadta az erről szóló hivatalos statisztikát a VG-nek, ebből tudható, hogy a reklámfelületek hasznosításából
Ezeket az adatokat összevetve a JCD ajánlatával az állapítható meg, hogy 2020-ban 1112, 2021-ben 1124, 2022-ben októberig pedig 911 millió forintot bukott a főváros azon, hogy kiszorította a francia multit.
Ez tehát összesen 3147 millió forint, mintegy 3,15 milliárd.
Novemberben és decemberben együttesen további 182 millió forint veszhet oda, így jön ki a cikkünk legelején közölt 3329 millió forint. A végére viszont csak egy kérdés maradt: vajon meddig ül még ezen a helyzeten a városháza, és meddig termeli tovább a veszteséget a fővárosi költségvetésnek? Érdemes sietni, minden egyes nappal újabb milliókat, nagyjából 2,6 millió forintot dobnak ki az ablakon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.