Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant – cukorszirupból készült nyalánkság – német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és egész területén népszerűvé vált a 19. század végére, így Szlovákiában és Romániában is kialakult a hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral való díszítésének.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai szerint Magyarországon évente mintegy 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat.
A szaloncukrok készítéséhez szükséges alapanyagokat a vállalkozások jellemzően a világpiacról szerzik be, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek az előállításhoz szükséges hozzávalók (például marcipán, cukor).
A hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. A gyártáshoz felhasznált anyagok ára – főképp a kakaóé – jócskán megemelkedett, növelve a szaloncukrok előállítási költségeit.
A felmérések szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. Egy-egy háztartásban évente átlagosan egykilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes a legkedveltebb.
A gyártók folyamatosan keresik az új ízeket: tavaly például Az év szaloncukra versenyre 152 szaloncukrot neveztek be, egyebek közt olyan különlegességeket is, mint az aranygaluskás, a robbanócukros vagy a vörösboros-aszalt szilvás-marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.