Hiába van már aranygaluskás is, a zselés szaloncukor fogy a legjobban

Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant – cukorszirupból készült nyalánkság – német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és egész területén népszerűvé vált a 19. század végére, így Szlovákiában és Romániában is kialakult a hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral való díszítésének.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének adatai szerint Magyarországon évente mintegy 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével évről évre növekvő tendenciát mutat. 

A hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. A gyártáshoz felhasznált anyagok ára – főképp a kakaóé – jócskán megemelkedett, növelve a szaloncukrok előállítási költségeit. 

A felmérések szerint egyre többen keresik a minőségi szaloncukrokat. Egy-egy háztartásban évente átlagosan egykilónyi szaloncukrot vásárolnak, és továbbra is a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes a legkedveltebb.

A gyártók folyamatosan keresik az új ízeket: tavaly például Az év szaloncukra versenyre 152 szaloncukrot neveztek be, egyebek közt olyan különlegességeket is, mint az aranygaluskás, a robbanócukros vagy a vörösboros-aszalt szilvás-marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amivel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.