Ahogy azt várni lehetett, továbbra sem csillapodik az árnyomás a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli adatközlése szerint októberben az előző év azonos időszakához képest 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg az előző hónaphoz képest átlagosan 2 százalékkal.
Szeptember után ezzel egy újabb rekord dőlt meg, utoljára 1996 októberében mértek ekkora inflációt Magyarországon.
Az adatok ugyan nem okoztak meglepetést, mivel a VG elemzői konszenzusa 21 százalék volt, ám ezzel együtt sem néznek ki túl jól, főleg nem az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy az inflációs tetőpont – amellett, hogy az idő előrehaladásával egyre jobban kitolódik – várhatóan egyre magasabb lehet. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy még mindig nem vagyunk a csúcsközelben, szerinte az év végén egészen 25 százalékig is emelkedhet a pénzromlás mértéke, pedig elemzők ennél kisebb, 22 százalékos növekedést jósoltak. Rövid távon az árstopok kiterjesztésében, hosszú távon a nemzetközi energiaárak mérséklődésében lehet bízni, amelyek fokozatosan lassíthatják a fogyasztói árindexet a következő hónapokban. Ettől függetlenül arra minden esély megvan , hogy jövő év végére ismét egy számjegyű legyen az infláció, bár ettől azért még sokáig messze leszünk.
Mit hozott és mit vitt eddig az árstop?A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb termékre vezethet be hatósági árat. |
A tavaly októberi adatokkal összehasonlítva az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett,
ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4), a tejtermékek (75,4), a sajt (74,7), a vaj és vajkrém (71,6), a száraztészta (58,6), a margarin (58), a péksütemények (54,7) és az édesipari lisztesáru (53,4) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8) és az étolaj (4,4) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.
Mindössze egyetlen hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 24,1, az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult. A háztartási fogyóanyagok 5,1, a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.