BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nagy a tét a szállodaiparban is: utcán maradhat, aki utcára kerül

Nem lehet minden szállodát és éttermet megmenteni, az elsődleges cél most az, hogy minél kevesebb dolgozó kerüljön utcára, mert akiket elküldenek, azok többsége sem más ágazatban, sem külföldön nem tud majd elhelyezkedni – fogalmazott a szállodaszövetség egyetlen elnökjelöltje, a szervezet élére várhatóan januártól visszatérő Flesch Tamás a VG-nek.

A Covidnál is nehezebb időszakban, a szállodaipar számára is felmérhetetlen és megjósolhatatlan időszaknak ígérkező újévben térhet majd vissza a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) élére az előző elnök, Flesch Tamás, aki az előző ciklusban betöltött elnöki tisztje után 2021 júniusa óta tiszteletbeli elnökként dolgozik az ágazatért. A szervezet november 9-én tart tisztújító közgyűlést.

2021.06.25.  Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.                                           Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság 2021.06.25.  

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.     
                                      Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

 Nem álltak sorba mások ezért a társadalmi funkcióért, de ez ebben az időszakban igazán érthető, hiszen a szállodaipar olyan súlyos kihívások előtt áll, amilyenhez hasonlóra még nem volt példa, hatalmas a teher mindenkin

– summázta a helyzetet a VG megkeresésére Flesch Tamás. Mint rámutatott: alapvető különbség a Covid időszakához képest, hogy most sok szállodának, különösen a budapestieknek jó bevétele van, mégis a túlélésért küzdenek, hiszen a bevételük legnagyobb része el is megy a költségekre. Elképesztő mértékben romlott ugyanis a jövedelmezőség a szállodaiparban is, miután az energiaköltség aránya a korábbi 5-7 százalékról 25-30 százalékra nőtt. Ezt teljes képtelenség kigazdálkodni már – szögezte le a szakember.

Illúzió, hogy mindenkit meg lehet majd menteni.

Azt kell nézni elsősorban, hogy az életképes cégek megkapják azt az infúziót, aminek a segítségével később tovább tudnak majd működni

– jelentette ki az elnökjelölt. A legfontosabb cél, amiért mindenek előtt tenni kell az ágazatban – tette hozzá – , az a munkaerő megmentése, hiszen akik most utcára kerülnek, nagy valószínűséggel ott is maradnak. Nem lesz jó erőben más ágazat sem, nem fognak tudni elhelyezkedni a friss munkanélküliek a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban sem, miután a kereslet általános csökkenése fenyeget.

Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az európai gazdaságok is, ergo várhatóan nem nyílnak menekülőutak a külföldi szállodák, éttermek felé sem, hiszen az energiaválság globális szinten szedi áldozatait. Flesch Tamás szerint az dönthet, hogy az egyes országok hogyan tudják támogatni a gazdasági szereplőiket, hogyan és milyen mértékben segítik a válság túlélését számukra.

Januárban szó szerint a legsötétebb hetek jöhetnek, sokaknak akkor jár le ugyanis az áramszerződése, megjósolhatatlan, hogy milyen árakon tudnak majd szerződni.

Jelenleg a tavalyi – már emelkedett – árak négyszerese a tipikus szint, 2021–2023 viszonylatában a 8–12 -szeres árfolyammal lehet számolni. Mindenki azt vizionálja, hogy az igazi probléma a jövő év első negyedévében fog kicsúcsosodni, de áprilistól, a fűtési szezon után enyhülhet a helyzet. Legalábbis ebben reménykedik mindenki, de kár tagadni, hogy ez egyelőre gazdasági számításokkal nem megalapozható elképzelés, hiszen az újranyitásokhoz szükséges kereslet, munkaerő és energiaköltség számítások mellett még többismeretlenes egyenlettel állnak szemben a gazdasági döntéshozók. 

Amennyiben konszolidálódik a helyzet, és – úgymond – csak 2-3-szoros energia árakkal kellene tovább működni, az még elfogadható és menedzselhető költségszint emelkedés lenne a szakember szerint.

Pénz nincs, vagyis egyre kevesebb lesz az állam és az állampolgárok zsebében is, ezt tudja Flesch Tamás, de a szállodaszövetség feladata nem változott, minden segítséget igyekszik megragadni és kilobbizni a kormánynál és az önkormányzatoknál, amit csak lehetséges. Az egyik ilyen első lépés a 4 százalékos turisztikai hozzájárulás (turho) alóli újbóli mentesülés lenne, ami a látszat ellenére sok vállalkozás számára döntő fontosságú, ettől teszik máris függővé, hogy bezárnak, vagy megpróbál a könnyítésekkel még tovább működni. A turho elengedésére kapott az ágazat már kormányzati ígéretet, de konkrét bejelentésig még mindig nem jutottak.

Kiemelten fontos pedig most mindenféle mentőöv, bármilyen méretű legyen is, néhányaknak ugyanis az a túlélést jelentheti. 

A turisztikai ágazat sorsa nemzetgazdasági szinten is kiemelkedő, hiszen amellett, hogy továbbra is mintegy 10 százalékkal járulhat hozzá a GDP-hez, hatalmas munkáltató, több mint 350 ezer embert foglalkoztat.

Ráadásul a foglalkoztatottak a legszélesebb skálán helyezkednek el képzettségük szerint. A rendkívül nehéznek ígérkező következő időszakban az MSZÉSZ visszatérő, leendő elnöke szerint 3-6 hónapos munkaerő megtartó támogatás vagy pályázat meghirdetése létkérdés lesz.

Modern,Luxury,Hotel,Reception,Counter,Desk,With,Bell Modern luxury hotel reception counter desk with bell
Fotó: Dmitry Kalinovsky / Shutterstock

A külföldi munkaerő iránti igény fokozatosan elcsendesült, miután a hatékonyság a dráguló bérekkel párhuzamosan csökkenő létszámok mellett jelentősen javult, ma már kevesebb ember végzi el ugyanazt a munkát. A munkaerőhiány nem oldódott meg, de már messze nem olyan akut, mint nemrég volt, miközben vészes közelségbe kerülhet a tömeges leépítések időszaka – húzta alá Flesch Tamás.

Kell egy közös gondolkodás, a kormányzati és üzleti gondolkodás uniója, mert a legfontosabb, hogy egyen bevételük az embereknek, hogy ki tudják fizetni a rezsijüket. A vásárlóerő fenntartásával kerülhető el a belföldi turizmus összeomlása. Most fordult a Covid alatti helyzet, újra Budapest turizmusa teljesít jobban, bár vendég számban 15-20 százalékkal még elmarad a 2019-es bázistól. 

El kell kerülni az árspirált, sőt, euróban is emelni kell tovább az árakat, mert nem attól lesz több vendég, ha olcsóbbak lesznek a budapesti hotelek. 

Flesch Tamás, akinek cége, a Continental Group nyolc szállodát, két golfklubot és két éttermet üzemeltet, saját piaci tapasztalatai alapján is úgy látja, Budapest nem attól népszerű, hogy olcsó, hanem attól, hogy ár/érték arányban rendkívül vonzó desztináció. 

Hosszútávfutásra, maratoni távra kell felkészülni – összegezte a szállodaipari szakember –, akinek nincs kétsége afelől, hogy a legnehezebb időszakban áll a szakma legrégebbi és legjelentősebb érdekvédelmi szervezete élére, amikor az sem kérdéses, hogy a 2019-es rekordév még sokáig elérhetetlen pontként magaslik az ágazat fölé. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.