Szétszedte a jegybank a volt elnökének bírálatát

Éles hangvételű közleményben reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Surányi György egykori jegybankelnök kijelentéseire. A közleményben a jegybank kiemelte, hogy minden eszközzel az árstabilitás elérése és stabilitás megőrzése érdekében cselekszik, ezért – ahogy írják – „sem most, sem a jövőben nem fogadja el, hogy olyan ember fogalmazzon meg kritikát a jegybank tevékenységéről, aki múltbéli szakmai döntéseivel többszörösen súlyos károkat okozott Magyarországnak”.

– írja állásfoglalásában a jegybank. 

A közleményben felidézik, hogy első jegybankelnöki ciklusa alatt, 1990-ben a Surányi György vezette MNB pénzre váltotta nemzeti aranytartalék jelentős részét, mintegy 43,5 tonnát. Az unciánként 380 dolláros áron eladott tartalékból elsősorban dollárt vásároltak, a hibás lépést pedig azzal indokolták, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé. A nagyjából 1,4 millió unciát kitevő aranymennyiség akkori árfolyamon mintegy félmilliárd dollárt ért, amely a mai, megközelítőleg 1600 dollár/uncia árfolyamon már több mint kétmilliárd dollárt érne, „összességében ezzel Surányi György 1,5 milliárd dollár kárt okozott Magyarországnak. Az aranytartalék eladása így szakmailag hamis lépés és káros döntés volt, mivel az arany biztonsági menedék szerepet tölt be, ezért az aranybefektetés a stabilitás és az értékállóság egyik záloga, különösen válság idején”.

A jegybank szerint második jegybankelnöksége alatt Surányi György nem csak társszerzője, hanem aktív támogatója is volt Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter megszorító csomagjának, amelynek hatására az 1994. évi 18,8 százalékról 1995-re 28,2 százalékra növekedett az infláció. 

„A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a Bokros-csomag megszorító intézkedéseinek számszerűen kimutatható szerepe volt abban, hogy jelentősen megugrott az infláció, a családok reáljövedelme bezuhant, a foglalkoztatottak száma éveken át csökkent, valamint a beruházás és a fogyasztás is visszaesett. A költségvetés hiánya csak egyetlen évben, 1996-ban mérséklődött, 1997-ben pedig már visszaemelkedett 5,6 százalékra. Surányi sikertelenségét az is alátámasztja, hogy jegybankelnöksége alatt több mint 150 százalékkal értékelődött le a forint a dollárral szemben”

fogalmazott az MNB. 

Hozzáették: 

„Nyilvánosság előtt elhangzott kijelentései alapján közismert, hogy amennyiben rajta múlt volna, akkor az MNB már 2019-ben megkezdte volna a kamatemelési ciklust, amellyel a 2020 elején berobbannó világméretű pandémia gazdasági sokkját Magyarország évekig nyögte volna” – olvasható a közleményben.  

Az MNB szerint amennyiben a jegybank nem segítette volna a válságkezelést, akkor a 2008 utáni tapasztalatok alapján megugró munkanélküliséggel, lefagyó hitelpiaccal, csődök sorozatával és elhúzódó válsággal kellett volna számolni. Ezzel szemben a kormány és a jegybank sikeres, hitelalapú válságkezelése révén a munkanélküliség végig alacsony maradt, a gazdasági teljesítmény pedig már 1,5 év alatt elérte a járvány előtti szintet.