Szinte úgy pörög a játszótérpiac, mint a járvány alatt

A koronavírus-járvány miatti lezárások idején alig győzték a munkát a játszótérépítéssel, kültéri játékok gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek, hiszen mindenki az otthonában igyekezett szabadidő-eltöltési lehetőséget találni. Bár mostanában ismét inkább az önkormányzati megrendelések dominálnak, a piac továbbra is pörög. 

Kihívás azonban bőven akad, elsősorban az árak miatt. „A minap befutott hozzánk egy árajánlatkérés egy korábbi megrendelőnktől, akinek még 2018-ban dolgoztunk. Megnéztük, hogy a négy évvel ezelőtt leszállított eszközöket – vagy azokkal szinte teljesen azonosakat – ma mennyiért tudnánk adni nekik. Gyakorlatilag forintra a duplája jött ki az akkori összegnek” – adott betekintést a játszótérpiac helyzetébe a Magyar Játszótér Szövetség elnöke, Makove Zsolt a VG-nek.

Mennyibe kerül egy játszótér?

Makove – aki maga is egy játszótér- és kalandparképítéssel foglalkozó céget vezet – az okokról szólva elmondta, a külföldi, német és lengyel beszállítójuk a korábbi, évenkénti egyszeri díjemelés helyett idén már kétszer-háromszor drágított, de a forint drasztikus gyengülése, valamint az alapanyagok árának emelkedése is erőteljesen hajtja felfelé a fizetendő összegeket. 

 – számolt be a kiadásoldalról jelentkező nehézségekről a szakember, aki mindennek ellenére jónak látja a piac helyzetét.
„Egyelőre azt látom, hogy a piac nem dobott hátast, nem tapasztaltunk forgalom-visszaesést. Sőt, az érződik, mintha mindenki előremenekülne, és minél hamarabb meg szeretné építtetni a játszóterét, mielőtt még drágább lesz” – fejtette ki a szakszövetség vezetője. Azt is jelezte azonban, hogy 

Új trendek

Makove Zsolt a legújabb játszóparktrendekbe is beavatott, amelyek egyértelműen az öntött gumi irányába mutatnak. Húsz évvel ezelőtt az aljzatot tekintve még mindenki homokban, gyöngykavicsban vagy fenyőkéregben gondolkodott, majd a gumitéglák időszaka következett. Ám az utóbbiak egy idő után szinte kivétel nélkül teknősödni kezdtek, így ma már – különösen a nagyobb településeken – inkább 

amelyen kevésbé látszik az öregedés. Ezek felső rétege anyagában színezett, alsó része pedig újrahasznosított gumi, így két munkafolyamatban és az esésmagasságnak megfelelő vastagságban öntik, emiatt egy adott felületen belül akár több különböző rétegméret is lehet.
Emellett a szakember azt is elmondta, elsősorban Budapesten egyre elterjedtebbek a tematizált – általában valamilyen mese történetét közvetítő – játszóterek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagyobb anyagi keretből tulajdonképpen egy „díszlet” épül.

Biztonsági szempontok versus játékélmény

Noha egy játszótér építésénél a legfontosabb szempont értelemszerűen a biztonság, a nagy nemzetközi gyártók ezzel párhuzamosan mindent megtesznek azért, hogy minél attraktívabb legyen a termékük. Ezért folyamatosan újítanak, ami magyar szempontból okoz némi nehézséget, mert mire eljutna hozzánk egy-egy új eszköz, már nem forgalmazzák, vagy úgy átalakították az eredetihez képest, hogy rá sem ismerni – mondta Makove, aki arra is kitért, hogy a biztonságot és az élményszerűséget egyszerre megvalósítani bizony nem egyszerű. 

– magyarázta a szakmai szempontokat a játszóteres szakember.

Szintén érdekes jellemzője a szektornak, hogy ma már nem az új megoldások igazodnak a szabványokhoz, hanem fordítva. Ez történt például az elmúlt években igencsak elterjedt, sokszor nyolc-tíz méter magas kötélpiramisok esetében is. A hatóságok a gyártók által addig vállalt korlátokat lazítva-szigorítva szabtak teljesen új kereteket, és határozták meg, mi is az a kötélpiramis. Így például az előírások része lett, hogy egy ilyen szerkezeten belül legfeljebb másfél méterenként lennie kell egy szerkezeti elemnek (esés irányát keresztező kötél), amely kellően rugalmasan viselkedik, így jelentősen tompít egy esetleges esést.