Űrtechnológiát is bevetnek a börzsönyi aranyért – a kormánytól vár állásfoglalást a bányacég

Több hazai döntéshozó állásfoglalását is kérte a Hun Bányászati Kft. kutatási igazgatója abban a levelében, amelyben részletezte, hogy a cég hol tart a Börzsöny arany- és ezüstkincsének felmérésével – értesült a Világgazdaság.

A bizonyítás nagy része még hátravan

Varga István szeretné, ha idővel kiírnának egy 35 évre és a felényi idővel még meghosszabbítható bányászati koncessziós pályázatot a nemesfémnek a megjelölt bányatelkeken való kinyerésére. Számítása szerint a négy ütemben történő beruházás mintegy másfél milliárd euróba kerülne, az első ütem körülbelül 500 millióba. A bányászat 50 ezer eurós kilogrammonkénti aranyárfolyammal számolva nagyjából 500 milliárd euró hasznot hozna a koncessziós időszak alatt, miközben a magyar állam egyebek között koncessziós díjhoz, bányajáradékhoz, iparűzési adóhoz jutna. A közel 45 négyzetkilométeres területen kilencezer tonna arany és ugyanennyi ezüst nyerhető ki, ha sikerül a létét bizonyítani. A bizonyítás nagy része ugyanis még hátravan.

Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor 2021. szeptember 17-én a Világgazdaság elsőként írt a vállalat terveiről, ám a cikkünket átvett média egy része a hírt sajnos szélsőségesen értelmezte: vagy tényként számolt be világra szóló aranyvagyonról, vagy az egészet blöffnek minősítette. Ám a valóság akkor is az volt, ami most: a vállalat ki szeretne aknázni egy általa feltételezett, de csak részben bizonyított lehetőséget. A múlt évben arról számoltunk be, hogy a kft. 2020 októberében a koncessziós bányászati engedély kiírása előtti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elvégzését kérte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattól (MBFSZ). A szolgálat által 2021 októberében kiadott, novemberben közzétett, Nagybörzsöny nemesfémérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentésében egyebek mellett az áll, hogy „ahhoz, hogy a Nagybörzsöny vizsgálati területen az MBFSZ Állami Ásványvagyon és Geotermikus Energia Nyilvántartásában szereplő, aranyra és ezüstre összesített 407 ezer tonna földtani és 326 ezer tonna kitermelhető ércmennyiséget (2020. január 1.) növelni lehessen, illetve az ércelőfordulás minőségi eloszlását, a kitermelési lehetőségeket pontosítani lehessen, további kutatásra van szükség. Ennek megtervezésére a jelen érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a koncessziós eljárás keretei között alapot ad. (…) 

 (…) Egyelőre további kutatásokra van szükség meghatározni a főleg arany- és ezüsttartalmú potenciális ásványvagyon minőségi és mennyiségi paramétereit (…) ehhez a nemzetközi szabványoknak megfelelő megvalósíthatósági tanulmányt célszerű készíteni.”

A bányahatóság azóta arról értesítette a kft. vezetését (a kft.-től kapott tájékoztatás szerint), 

Ami biztos adat, az már 25 éve ismert 

Vagyis, miközben a kft. a hatóságok és politikusok állásfoglalására vár, továbbra is nála a labda. Egyelőre a feltételezése szerint 65–2100 méter mélyről felhozható 9 ezer tonna aranynak és 9 ezer tonna ezüstnek csak a kisebb hányadáról van igazolása. A Szolnoki Bányakapitányság (a kft. honlapja szerint) 1998-ban állapította meg a börzsönyi Rózsabánya 447 tonnányi aranyának és 628,8 tonna ezüstjének, illetve a nagyirtáspusztai terület 628,8 tonna aranyának és 530 tonna ezüstjének a létét. A Hun Bányászati Kft. beszámol egy 2018-as nagyirtáspusztai mérnöki becslésről is. Ezek jelentenék a beruházás első ütemét. Ám az igazán nagy tétel a további három ütem még bizonyításra váró aranya és ezüstje lenne, mert mindhárom ütemben mindkét nemesfémből 3-3 ezer tonnáról lenne szó.

Az év végére lesz új, előzetes információ    

A kft. levelének címzettjei Orbán Viktor miniszterelnök, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Horváth Zita, a Miskolci egyetem rektora és Bíró Marcell, a bányászatot is felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke. Mint Varga István írja: „Lépésekbe szedtem a már bizonyított – a Szolnoki Bányakapitányság és a Magyar Geológiai Szolgálat által elismert – nemzetközi audittal igazolt dúsulásokat, és a folyamatban lévő NASA-technológiával készülő finomhangolású 7 műholdas, 3 dimenziós nemesfémkutatás előzetes eredményeit. A végleges finomhangolású kutatási eredményeket az év végéig megkapjuk 3 dimenziós kinyomtatott és elektronikus formában, melyet csatolunk a hatóságokhoz, kérve a koncessziós bányászati pályázat kiírását!”

Helyi képzés, lakhatás és extra tanári fizetés a tervek között

Kitér a levél a bányászathoz kapcsolódó néhány elképzelésre is. A projekt a szükséges infrastruktúra kiépítésén felül tartalmazza például egy új BM BVI Börtön építését Márianosztrán a volt Certina bánya rekultivált bányatelkén. A pálos kolostorban, annak restaurálás után például a következő képzések indulhatnának: bányamérnök, geológus, műszaki tudományos mérnök, közgazdász, jogász, teológus, technikus, vájár és gépkezelő. A kolostorban a hallgatóknak férfi- és női kollégiumot is kialakítanának. Az aranybányaprojekt öt év alatt 1100-1200 helyi képzésű szakembert foglalkoztatna. A teljes dolgozói kör kiképezhető a koncessziós engedélyezés várhatóan két, két és fél év alatt, majd a generálkivitelezés ugyanilyen hosszú ideje alatt. A mintegy 45 négyzetkilométeres terület területfejlesztési tervét Jánossy Péter Sámuel Ybl-díjas építész stúdiója készíti el majd el a levél szerint.  

Az érintett négy faluban a letelepedni kívánó bányászok családjának 50-80 kertes családi házas bányászkolónia épülne meg szolgálati lakásként. Szintén szolgálati lakásként kapnának kertes, exkluzív családi házakat a letelepedni kívánó tanárok, kiemelt fizetéssel.