Az állam 2018. január 1-je óta biztosít anyagi támogatást az első sikeres nyelvvizsga költségeihez, az idegen nyelvből tett, emelt szintű, térítésköteles érettségi vizsga díjához, valamint a nyelvvizsga-honosításhoz.
A VG kikérte a Magyar Államkincstártól (MÁK) a részletes adatokat, amelyekből az derült ki, hogy az első két évben ítélték meg a legtöbb vizsgázónak a támogatást.
kaptak anyagi segítséget.
Ez azt jelenti, hogy a támogatás bevezetése óta 144 322 kérelmező jogosultságát ismerte el a MÁK. A 2020-tól, vagyis a koronavírus-járvány első évétől érzékelhető visszaesés mögött szinte bizonyosan az áll, hogy a kormány a pandémia miatti lezárásokra hivatkozva nyelvvizsga-amnesztiát rendelt el, és annak is kiadták a diplomáját – a nyelviskolák nagy bánatára –, akinek nem nem volt papírja az idegennyelv-tudásáról. Ugyanezt a döntést 2021-ben is meghozta a kabinet. Sőt, már az Országgyűlés előtt fekszik egy olyan kormányzati törvényjavaslat, amelynek alapján az alapszakos diplomához a jövőben egyáltalán nem lesz kötelező nyelvvizsgát szerezni. Így
az egyetemek és a főiskolák ezután maguk dönthetnek arról, hogy a tantervük részévé teszik-e idegennyelv-tudásnak valamifajta mérését.
Viszont szaknyelvet mindenképpen kell majd oktatniuk a felsőoktatási intézményeknek. Az előterjesztés elfogadása esetén azok a végzősök is megkaphatják az oklevelüket, akik 2021. augusztus 31. után államvizsgáztak, de nem tettek sikeres nyelvvizsgát.
Az államkincstár adatai szerint a kérelmezők 99 százalékánál – az egyesíthető résznyelvvizsgákat is ideértve – komplex nyelvvizsga, 0,5 százalékánál emelt szintű, idegen nyelvi érettségi, szintén 0,5 százalékánál pedig honosított nyelvvizsga után lett megállapítva a támogatás.
A sikeres komplex nyelvvizsga, az egy éven belül szerzett egyesíthető részvizsgák, valamint az emelt érettségi díjának visszatérítésére jogosultaknak átlagosan 33 209 forintot, a csak a második résznyelvvizsga költségére átlagosan 19 524 forintot, míg a honosítása díjra egységesen 10 ezer forintot folyósított a MÁK, amely ezen adatok alapján arról tájékoztatott, hogy
a kérelmezők részére átlagosan 32 877 forintot utalt.
Az igénylések 80 százalékában angol, 13 százalékában német nyelvvizsga után történik, ennek megfelelően a legtöbb támogatás is az angol és német nyelvből letett vizsga után lett kifizetve.
A statisztikai mutatók azt igazolják, hogy minden ösztönző jól jön a nyelvtanulás terén, hiszen évtizedes távlatban elemezve az adatokat azokból a nyelvvizsgázók számának jelentős visszaesése olvasható ki. Míg a 2010-es években például az angoltudásukról számot adók száma minden évben 80 és 100 ezer között alakult, addig tavaly és az az előtti évben a 70 ezret sem érte el, idén eddig pedig még „csak” 54 ezren vizsgáztak.
A németből nyelvvizsgázók száma egyenesen megfeleződött – 2013-ban még 28 ezren voltak, tavaly már csak 14 ezren –, de a francia esetében sem sokkal jobb a helyzet.
Az ezredfordulót követő években „slágernyelvnek” számító eszperantóból 2021-ben már csak mindössze 225-en vizsgáztak. A világnyelvek közül nagyobb stabilitást egyedül a spanyol mutat, amelyből évente nagyságrendileg 1000-1200-an vizsgáznak, és ez 2021-ben is így volt (1047) – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának adataiból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.