A kockázatok ellenére is csökkenhet jövőre az államadósság – ítéletet mondott a Költségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint a nemzetközi szervezetek előrejelzéseihez képest mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés (1,5 százalékos) akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak, és az egyéb kockázatok sem erősödnek – állapította meg a háromtagú testület a mai ülésén, miután a kormány a múlt héten megküldte a KT-nek a jövő évi büdzsé módosításáról szóló kormányrendeletet.
Idén az orosz–ukrán háborúra hivatkozva – és a veszélyhelyzet nyújtotta jogkörével – a kormány nem nyújtotta be a parlamentnek a költségvetés módosítását, azon a gyakorlaton viszont nem változtatott, hogy a KT a készülő jogszabályt ezúttal is véleményezze. Kovács Árpád, a testület elnöke a múlt héten hangsúlyozta a Világgazdaságnak, hogy indokolt a költségvetés újragondolása, mert a makrogazdasági fundamentumok alapjaikban változtak meg az elmúlt fél évben.
A költségvetés tervezetét tavasszal a Pénzügyminisztérium a mainál egy sokkal kedvezőbb makrogazdasági környezetben állította össze,
a 4,1 százalékra becsült növekedés, az 5,2 százalékos infláció vagy a 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél akár még teljesíthető is lett volna,
ha május–június fordulóján nem romlanak el drasztikusan a kilátások az energiaárak elszállásával egy időben. Azóta az elemzők szinte egyöntetűen 15 százalék feletti inflációt és 0–1 százalék közötti növekedést jósolnak, tehát alapjaiban változtak meg a kilátások és a költségvetés fundamentumai.
Kockázatokra figyelmeztet a KT
A KT véleményéből is kiderül, hogy a kormány magasabb hiánypályával számol jövőre:
az eredményszemléletű (ESA) hiány 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul.
A tanács arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatának teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozásában tartalmaz többlet kiadási előirányzatot a rendelettervezet, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi.
Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz – figyelmeztetnek, ugyanakkor szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, „amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását”.
Még így is csökkenhet az államadósság
A tanács megállapította, hogy elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is, értéke a rendelettervezetben 2022. év végén várt 74,0 százalékról 2023 végére 70,2 százalékra mérséklődik. A 3,8 százalékosra tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.
Ennek alapján a Tanács megadja az 50412022 (XIJ. (8.) Korm. rendelet 4. $ (2) bekezdés b) pontja szerinti előzetes hozzájárulását a rendelettervezet kihirdetéséhez
– összegezte a KT a közleményében.
Jöhet a kilábalásA különböző nemzetközi és honi elemzői prognózisok a kockázatok ellenére abban egyetértenek, hogy az államháztartás működésének finanszírozása ezekben a rendkívül nehéz években is biztosítható – derül ki Kovács Árpád írásából, amelyet a Költségvetési Tanács elnöke a Figyelőnek készített. A véleménycikkben Kovács Árpád kiemelte: 2023 első – valószínűsíthetően úgynevezett technikai recessziót hozó – fél éve után a jövő év második felében elkezdődhet a kilábalás, az éves GDP-növekmény már pozitív tartományba kerülhet, s az infláció az év végére egy számjegyűre csökkenhet. 2024 pedig – az előrehaladó európai és honi energiaátállással, a technológiaintenzív ipari termelés térnyerésével s reméljük, a békével – már ismét a kitapintható fejlődésé lehet. |
A 2023-as büdzsé főbb számai
Az államháztartás központi alrendszerében a tervezett bevételek 36 355,6 milliárd forintot tesznek ki, ami a 2022. évi várható teljesítést 21,4 százalékkal haladja meg. A központi alrendszer kiadásainak összege 39 755,8 milliárd forint.
A költségvetési törvény módosítása 123 milliárd forint összegben bevezeti a vállalatok által fizetendő adónemek között a gyógyszergyártói adót, amelynek befizetései a Rezsivédelmi Alap bevételeit fogják gyarapítani.
A fogyasztást terhelő adók előirányzata 10 187,6 milliárd forint, ezen belül az általános forgalmi adó előirányzata (7986 milliárd forint) 16,2 százalékkal több a 2022. évi várhatónál.
A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatának összege a korábbi 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedett. A lakossági fogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nőtt. Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. A központi tartalékok főösszege 418,2 milliárd forinttal 977,2 milliárd forintra emelkedett az eredeti költségvetési törvény előirányzathoz képest
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.