Forintban számolva százalékosan sokat hoztunk be a lemaradásunkból, ám a hazai fizetőeszköz gyengülése miatt euróban számolva nincs érdemi közeledés – mutatott rá a Világgazdaság érdeklődésére Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője a magyar, illetve német és osztrák fizetések közötti bérszakadékról. Hozzátette: míg Németországban tavaly 4100 euró volt az átlagkereset, ami 60 százalékkal több, mint 2012-ben, addig a magyar fizetések kvázi megduplázódtak. Ám a probléma az, hogy míg 2012 nyarán egy euróért 286 forintot fizettek, tavaly nyáron már 360-at, most pedig jó ideje álom csak a 400 forint alatti euró.
A magyar fizetőeszköz gyengülését mutatja, hogy hiába duplázódott meg forintban számolva a hazai átlagkereset egy évtized leforgása alatt, az akkori 779 euróról csak 1223 euróra tudott növekedni.
A szakember arra a kérdésre, hogy szerinte van-e reális esélye annak, hogy a következő tíz-húsz évben beérjük valamelyik nyugati ország bérszínvonalát, azt mondta, szerinte összetett és soktényezős a kérdés, amelyet befolyásol az infláció, valamint a megélhetési költségek változása.
Némi közeledés valószínű, de az elérés nem reális
– tette világossá.
Az Eurostat júliusi európai összesítése szerint a német minimálbér egy hónapra vetítve 1744 euró, míg a magyar 503 euró volt. Azaz a nyáron a magyar minimális fizetés 29 százaléka volt a németországinak. „Azóta a németországi minimálbér 2022. október 1-jétől 12 euró per órára emelkedett, két év alatt ez 11,8 százalékos plusz. A magyar minimálbér forintban számolva és százalékosan nagyobbat ugrott. A 2021-es 167 400 forintról idén 200 ezer forintra, míg 2023. január elsején 232 ezer forintra, ami 33 százalékos növekedés, ám az euró-forint árfolyam itt is jelentősen befolyásolja az arányokat” – mutatott rá a szakember.
Ausztriában ezzel szemben nincs törvényileg meghatározott minimálbér, hanem ágazati kollektív szerződésekben szabályozzák a minimális fizetést, tartományokra lebontva. Például Burgenlandban egy ács három év munkatapasztalattal 15,57 euró per óránál nem kereshet kevesebbet és 1500 euró alatti havi fizetés nincsen az országban teljes munkaidős foglalkoztatásban. „Ha az osztrák átlagbéreket vesszük alapul, akkor a Stepstone állásportál idei országos felmérése szerint 49 609 euró az átlagbér, ami 3543 eurónak felel meg havonta (ők inkább a mediánt nézik, ami 46 ezer euró ebben a felmérésben). Ausztriában ugyanis egy évben 14 havi fizetést utal a munkaadó. A nyugati szomszédunknál viszont az utóbbi tíz évben a németnél és a magyarnál szerényebb volt a kollektív szerződésben meghatározott minimális fizetések emelkedése, a „Tariflohnindex” összesen 25,7 százalékot nőtt – emelte ki Karácsony Zoltán.
A hazai kereseteket sokkal inkább a térség országaihoz érdemes viszonyítani, mint a német vagy az osztrák bérekhez, ezek alapján már nem állunk olyan rosszul.
A legmagasabbak a fizetések Csehországban, 2021-ben 37 839 korona, azaz 530 ezer forint volt a bruttó átlagbér, ezt jócskán lemaradva követi Lengyelország 5662 zlotyval (444 ezer forint) és Magyarország 438 800 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb bérek ma már Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál a 2020-as 1133 euróról 1211 euróra nőttek a keresetek, ami 433 ezer forintnak felel meg.
A nemzetgazdasági ágak közül az információ és kommunikáció szektor számít a legjobban fizetettnek. Lengyelországban ezen a területen 10 084 zlotyt, azaz 791 ezer forintot is meg lehetett keresni 2021-ben, Magyarországon pedig a legkevesebbet, 730 ezer forintot. Az adatok nem függetlenek az egyre erőteljesebb feldolgozóipari aktivitástól, hazánkban voltak a legmagasabbak a keresetek a feldolgozóiparban a három ország közül: a KSH által mért 458 ezer forintos átlagbért Szlovákia 447 ezerrel, Lengyelország pedig 443 ezer forinttal követi.
Az építőpari fizetésekben viszont ennél jóval nagyobb eltérések vannak a V4-ek között. Míg Lengyelországban az átlagbért is meghaladják a szektorban a keresetek (5825 zloty – 457 ezer forint), addig Magyarországon a 350 ezer forinttal elmaradnak ettől, északi szomszédunknál pedig még a magyart is alulmúlják, ott ugyanis 818 euró volt tavaly az építőipari átlagfizetés, azaz még a 300 ezer forintot sem érte el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.