Csúnyán fogyni kezdtek a hitelfelvevők – a frászt hozzák a bankokra
Egyre markánsabban érződnek az emelkedő kamatok, a gazdasági bizonytalanság hatásai a lakossági hitelpiacon, októberben szinte minden szempontból rendkívül gyengén alakult a teljesítmény.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett statisztikái szerint az év tizedik hónapjában mindössze 59,5 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket a háztartások, amely csaknem húszmilliárdos visszaesést tükröz szeptemberhez képest, az egy évvel korábbi, bő 108 milliárd forinttól pedig messze elmarad. Kevésbé drasztikusan ugyan, de csökkent a kereslet a személyi kölcsönök iránt is: itt októberre 32,6 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, szemben a szeptemberi 39, és az egy évvel korábbi 40,6 milliárddal. Közben úgy tűnik, a babaváró hitel piacán is megállíthatatlanul csökken a kereslet: az októberben megkötött, 28,6 milliárd forintnyi új szerződés új mélypontot jelent a támogatott konstrukció eddigi történetében, és közel 36 százalékos esést az egy évvel korábbi, 44,5 milliárdos volumenhez képest.
A tavaszi-nyári hitelezési boom miatt az első tízhavi számok már jóval kevésbé festenek rosszul, de természetesen már ezeken is tükröződnek a piac fékezésének jelei.
A lakáshiteleknél még sikerült egy minimális, 1,5 százalékos növekedést elérni, ám a január és október között megkötött, 1101,9 milliárd forintnyi új szerződés tükrében már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy idén megdől a 2021-es, picivel 1300 milliárd feletti kihelyezési rekord.
A fogyasztási hiteleknél 918,6 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek tíz hónap alatt az ügyfelek, ami már 12,2 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi volumentől, sőt, még a járvány első évének hasonló időszakára kimutatott összegtől is. A fogyasztási hiteleknél látható gyengélkedés elsősorban a már említett babavárónál mutatkozó keresletcsökkenéssel magyarázható: a gyermekvállalásra készülő családok támogatására hivatott terméknél ugyanis közel az egynegyedével, 354,1 milliárd forintra apadt éves összevetésben a kihelyezett összeg.
Ami a lakossági hitelek állományát illeti, már ott is látszanak a keresletcsökkenés hatásai, ám egyelőre csak abban, hogy a korábbinál lassabb ütemben nő a portfólió. Az MNB adatai szerint október végére új csúcsra, 9840,2 milliárd forintra emelkedett a háztartások hiteleinek állománya, ami 6,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető, ahol 9,2 százalékos, éves bővülés után szintén állományi rekordot hozott az október:
így a lakáshitel-portfólió már csak bő 65 milliárd forintnyira jár a lélektani, 5 ezer milliárdos határtól.
A fogyasztási hiteleknél viszont már jóval szerényebb mértékű, 4,6 százalékos volt az éves állománybővülés, amelyben ráadásul meghatározó szerep jutott a gyorsan duzzadó, már 1850 milliárd forint környékén járó babaváró-portfóliónak is. Utóbbi azért tudott a csökkenő kereslet mellett is közel a negyedével bővülni egy év alatt, mert a támogatott konstrukció sajátosságaiból adódóan még rendkívül alacsony a felvett hitelüket már törlesztő adósok aránya. Ezzel együtt a személyi kölcsönök portfóliója is jó ütemben, 11 százalékkal gyarapodott egy év alatt, és meghaladta az 1266 milliárd forintot.
A három, jelenleg meghatározó lakossági konstrukció – a lakáshitelek, a személyi kölcsön és a babaváró – állományának átlagnál gyorsabb növekedése miatt tovább koncentrálódik a hitelportfólió összetétele is:
a lakáshitelek már az 50,1 százalékát adják a teljes tortának,
miközben a babaváró hitel részesedése 18,8, a személyi kölcsönöké pedig 12,9 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.