Harmadával drágulna az üzemanyag, ha holnap törölnék az ársapkát

Miután a kormány is egy ideje azt hangoztatja, hogy az üzemanyagár-sapka fenntartása az ellátásbiztonságon múlik, a Dunai Finomító csökkentett kapacitású működése pedig növeli a valószínűségét, hogy januártól kivezetik – mondta VG-nek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, miután az elmúlt hetekben anomáliák léptek fel a hazai üzemanyagpiacon, a hétvégén pedig országszerte hosszú sorok alakultak ki a benzinkutakon. A közvetlen ok, hogy a Mol százhalombattai finomítója a szokásos karbantartás során felmerült problémák miatt csökkentette termelését kapacitásának 50-55 százalékára. A jó hír, hogy azóta sikerült elhárítani az akadályokat, és az ígéretek szerint a napokban újra felpöröghet a termelés, ám a probléma nem fog megszűnni, az importőröknek továbbra sem éri meg a drágább üzemanyagot behozni az országba, ezért az ellátásbiztonság még mindig veszélyben lesz.

A nagy kérdés, hogy mit okoz a makrogazdasági szinten, ha bő egy év után visszatérnének piaci viszonyok az üzemanyag-kereskedelemben, a hatósági árnál jóval magasabb árra pedig miképp reagálnának a hazai fogyasztók.

Az inflációt 2 százalékponttal emelheti meg a kivezetés

Németh Dávid úgy számolt, hogy a mostani árak mellett a benzin közel 30 százalékkal, a gázolaj pedig több mint 40 százalékkal lenne drágább,

tehát a korábban jósolt 23 százalékos csúcsról egyből 25 százalékra ugorna. Az elemző szerint talán nem véletlen, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrégiben egy interjúban pont ezt a számot említette inflációs tetőpontként. Ugyanakkor Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel együtt sem változik gyökeresen a kép, tehát jövő év elején a tetőpont közelében lehet a infláció, és a nyáron már érdemben is mérséklődhet. Szerinte a világkereskedelem lassulása, illetve a mezőgazdasági termelés helyreállása az idei aszály után szintén megtámogathatja ezt a folyamatot.

Indirekt módon nem hat a fogyasztói árindexre

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője a Világgazdaságnak küldött kommentárjában rámutatott: a januári árindexet akár 2,5-3 százalékponttal megemelheti a kivezetés, ekkor az infláció 23,5–24 százalék közötti szint helyett 26 százalék felett tetőzne. Ugyanakkor jelezte, hogy a korábbi korlátozások eredményeképpen ma már csak a lakossági felhasználók tankolhatnak ársapkás üzemanyagot, indirekt módon (például szállítási költségek emelkedése) ez a potenciális lépés már nem hat a fogyasztói árindexre. A lakossági ársapka kivezetése természetesen a teljes jövő évi pályát is feljebb tolná, de még így sem tűnik irreálisnak a jövő év végére az infláció 10 százalék alá süllyedése.

Az árstop kivezetése nem old meg minden problémát

– mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a mostani helyzetben az autósok a prémiumüzemanyagot is megveszik, így szerinte megvennék a drágább benzint a későbbiekben is. „Viszont az ársapka eltörlésével talán csökkennének a pánikvásárlások, ami segíthetne helyreállítani az egyensúlyt. Amit nem oldana meg teljesen, az a kereskedelem problémája: a Mol szlovákiai finomítója februártól a szankciók miatt az orosz olajból előállított üzemanyagot nem adhatja el Magyarországon, így ez tartósan is okozhat hiányt” – magyarázta az elemző, aki minimális visszaesésre számít a fogyasztásban, kivéve, ha a piaci ár jelentősebb emelkedésnek indulna.

Az elemző úgy látja, az üzemanyag-fogyasztás csökkenése nem biztos, hogy káros lenne: egyrészt környezeti szempontból jó lenne, másrészt pedig csökkentené az ország importját, így mérséklődne a folyó fizetési mérleg hiánya is. Ugyanakkor ez természetesen állami oldalon kisebb bevételt eredményezne – tette hozzá.