Alaposan elszállt a szaloncukor ára tavalyhoz képest, minimum egy ezressel kell többet fizetni a márkagyártók termékének kilójáért, a prémiumkategória bőven 12 ezer forint felett van, de aki különlegesebbet szeretne, például Szamost vagy Stühmert, annak 14-16 ezer forint is lehet a vége. A karácsony az egyetlen ünnep, amely képes szélesebbre nyitni a pénztárcákat. A szaloncukor-vásárlás szinte közügy,
az élelmiszer-kereskedelmi láncok között hatalmas verseny bontakozik ki a termékkategóriában.
Idén sokkal nagyobb erővel képviseltetik magukat a láncok a kimért szaloncukor kategóriában, sőt már ebben a szegmensben is kínálnak jó minőséget. Az év szaloncukra például a kedvező árkategóriában a Tesco karamellás terméke lett, de a dobogóra került a Penny Market és vegán kategóriában a Lidl is. A lédig szaloncukor piacát korábban a hipermarketek uralták, az utóbbi időben azonban a keménydiszkontok is megjelentek, ezzel hatalmas verseny kezdődött a kategóriában.
A Lidl például kétezer alatt kínál zseléset, az Aldi viszont ráment a kedvező árú (hétezer alatti) minőségi termékre, amely nagyjából irányadó – bár a jelek szerint nem ez a lánc találta ki, hanem az édességgyártók szövetsége nyitott ezen az árszinten kategóriát – a piacon.
A 6500–6700 forint közé lőtt árszint az, amely a vásárlók többségét érdekelheti, az ennél olcsóbb vagy drágább nagyon behatárolt vásárlóközönséget érdekelhet, de a helyzet az, hogy egyik üzlet sem szeretne kimaradni a nagyon olcsó áru kínálatából, így mindegyiknél találni olyan zseléset, amely a többihez képest megdöbbentően olcsó. Viszont tavalyhoz képest még az olcsó szaloncukor is 500-600 forinttal drágult.
Érdekesség, hogy egy 2018-as adat szerint a magyar vásárlók tűréshatára 2000 forint körül alakul, e felett már meggondolják a vásárlást. Ehhez képest 2022-ben a kedvező ár kategória (is) bőven hatezer forint felett van, vagyis minimum háromszor több, mint négy évvel ezelőtt volt. Ám ahogy írtuk, a boltok a kétezres hüvelykujjszabályt is ismerik, találtunk kétezer alatt terméket.
Az év szaloncukra versenyében a kókusz-, marcipán-, mogyoró-, karamellíz mellett, idén új ízkategóriaként jelent meg a tej-/vajkaramella, a pisztácia és a narancs. Az ízverseny alig öt-hat éve kezdődött el a piacon, egészen addig a zselés szaloncukor vitte el a forgalom jelentős részét.
Ám ahogy megjelentek mutatóban az első különlegesebb ízű termékek, szinte azonnal el is fogytak.
A keresletet a magyar gyártók kezdték el kidomborítani, főként a Szamos és a Stühmer, ma már mindkét gyártó egyértelműen a prémiumkategóriába tartozik. Ugyanakkor ma az is jól látszik, hogy a korábbi évek ízversenye kissé alábbhagyott, a boltok kisebb termékszortimenttel dolgoznak, és előtérbe helyezték az árkommunikációt. Valamelyik ízben mindenki kedvezőbb akar lenni a másiknál.
A bolti körkép mellett lapunk szétnézett az online térben is. Már tavaly is meglepetés volt, hogy kimért szaloncukrot vagy egyáltalán szaloncukor szóra keresve közel sem dobnak fel az áruházláncok webshopjai akkora választékot, mint amekkora a boltban van. Van, ahol segít a márkára és a márka termékkategóriára való szűrése, de van, ahol az sem. Sőt mindegyik üzletlánc webshopjában falakba ütköztünk a termékre keresve.
Honnan ered az elnevezés?A szaloncukor eredetileg kihűlt és megszilárdult fondant volt, Franciaországból a 14. századból származik. Annak idején hajcsavaró papírba (sztaniol) csomagolták. Magyarországra, illetve az Osztrák–Magyar Monarchiába a 19. század első harmadában érkezett, hasonlóan az eredetihez, kézzel készítették. Stühmer Frigyes magyarországi csokoládéüzemében kezdték gépesítve gyártani, és ekkortól jelentek meg az ízesített változatok. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.