Nagy Márton: nem lehet rövid távon ezt a válságot megúszni

Nem lehet egyik pillanatról a másikra ezt a válságot megúszni – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Válságok hullámain: hol tart most a világgazdaság, és mi várható 2023-ban Magyarországon című konferenciáján. A tárcavezető a magyar gazdaság kilátásairól azt mondta, hogy nem úgy kerültünk bele a válságba, hogy egyensúlytalanság jellemezte volna, „nem volt túlköltekezés, nem volt túlfogyasztás, és nem voltak hatékonytalan beruházások”. 

– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a növekedéssel párhuzamosan volt hatékonyság javulás is, szerinte nem lettünk kitettebbek energiafüggőség terén.

Nagy Márton rámutatott: idei évtől 10 milliárd euróval többet fizetünk az energiáért.

– tette hozzá, ez az összeg a gazdaságból esik ki, egy része a vállalkozásoktól esik ki, a másik része a közszolgáltatásokból. Ami ezt az értéket növeli, az a gáz a tárcavezető szerint. 

Megismételte, hogy nem növelte a kormány az energiakitettséget, míg 2017-ben 12 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk, ez tavalyi 11 milliárd volt, ez idén 10 milliárd lesz. Szerinte amiben emelkedést lehet látni, az a villamosenergia-fogyasztás, de itt viszont az a pozitívum, hogy a termelési volumen is emelkedett, amit azzal magyarázott, hogy egyre több napenergiát kapcsolunk bele a rendszerbe. 

Hangsúlyozta, hogy Magyarország energiakitettsége nem növekedett, ez egy árhatás a miniszter szerint, ugyanakkor ezt elszenvedjük, amit finanszírozni kell. Ezért nőtt meg a folyó fizetési mérleg hiánya. 

Jövőre viszont 3,5 százalékra csökkenti a kormány a költségvetési deficitet – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy eközben viszont ki kell fizetni a költségvetésnek az energiaárak növekedését, ez 2500 milliárd forint plusz-mínusz. Szerinte ha nem növekednének az árak, akkor többletes lenne a költségvetés.

– húzta alá a tárcavezető.

Az inflációról azt mondta, hogy decemberben mintegy 2 százalékkal növeli meg azt az üzemanyag-ársapka kivezetése. Valahol 25-26 százalékon tetőzhet, a nyáron erősen csökkenhet, de év végén már egy számjegyű lesz, ugyanakkor elismerte, hogy a bázishatások játszanak szerepet ebben.

A béremelkedésekre rátérve azt mondta, hogy korrekt hozzáállás született a szakszervezetek és a vállalkozók részéről, ugyanis hasonló inflációs ütemre van kilátás a jövőben, ezért a miniszter nem gondolja, hogy az ár-bér spirál esélyét megnövelné.

Recessziós fenyegetettség van a tárcavezető szerint, jelezte, hogy ez sem Amerikában, sem Ázsiában nem jelentkezik. 

– tette egyértelművé Nagy Márton. Kiemelte, hogy egyre több európai ország kerülhet recesszióba, Németországban, Olaszországban és Svédországban is reális esély van, ugyanakkor Kelet-Közép-Európa ezt elkerülheti.

A miniszter szerint „ez egy nem normális kamatszint”, ami Magyarországon van. Eközben a Fed és az EKB is lassítja a tempót, az előbbi esetében 5 százalékon tetőzhet, míg az utóbbiban 3 százalékon. A paritás alól a paritás fölé ment az euró-dollár árfolyam, a miniszter szerint a piac úgy gondolja, hogy a Fed végül nem lesz olyan radikális, mint az eddigi jelzések alapján tűnik. A forint árfolyamáról azt mondta, hogy hiába gyengült a dollár, a forint nem tudott jobban erősödni. Szerinte azt lehet látni, hogy a globális faktorok, mint a gáz ára vagy a dollár gyengülése, mind a forint stabilitása irányába kell hogy hasson, s ami késik, nem múlik.

– figyelmeztetett a tárcavezető, aki szerint elmaradt a digitalizációban az unió, erre jött rá az energiaválság. A miniszter úgy látja, komoly veszély fenyeget, hogy dezindusztrializáció kezdődhet az Európai Unióban, és ennek következtében az energiaintenzív iparágak teljesen eltűnhetnek. 

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ehelyett újraiparosításra, aktív beavatkozásra lenne szükség, újra kellene gondolni az ipart, hogy minek van létjogosultsága, de újra kell gondolni az energiaellátottságot is.

Magyarországon rátérve azt mondta, hogy a jövőre többszörösére emelkedő energiaköltségek már meghaladják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban, a hazai gazdaságot fel kell készíteni arra, hogy a beruházók első kérdése is az lesz, hogy van-e energia, és mennyibe fog kerülni. Szerinte 

Mivel a magyar ipar összekapcsolódik a német és az európai iparral, jó lenne tudni, hogy ott mi a terv, de erre nem lát a miniszter semmilyen válaszokat. 

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a vállalkozásoknak mintegy 2000 milliárd forintos programot állítottak eddig össze. Ugyanakkor már nehezebb kérdés a versenyképesség javítása, szerinte nem lehet attól eltérni, hogy Európa része vagyunk, ezért újra kell gondolni mindent. „Figyelni kell, hogy mit csinál Németország, a Kelet, illetve a befektetők, és ehhez kell hozzáigazítani a stratégiánkat” – javasolta beszéde végén a miniszter.