Nincs vége az inflációs rémálomnak Magyarországon

Novemberben is tovább erősödött hazánkban az áremelkedés átlagos üteme – állították egybehangzóan elemzők. A VG elemzői konszenzusa szerint a múlt hónapban a fogyasztói árak éves alapon 22 százalékkal, havi bázison 1,6 százalékkal emelkedhettek. Októberben az infláció 21,1 százalékos volt, a havi alapú növekedés pedig 2 százalékos, tehát némileg lassulhatott a dinamika.

A legerőteljesebb árnyomásra továbbra az élelmiszerek irányából számítok – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint erre utal a legutóbbi mezőgazdasági termelőiár-index is, amely éves alapon már több mint 60 százalékos növekedést jelez az előállítási költségek tekintetében. Ez egybecseng azzal, amiről Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt, a jegybankár ugyanis azt mondta, hogy ezen a téren még „kellemetlen meglepetések is benne vannak a pakliban”. A magyar élelmiszerinfláció továbbra is rendkívül magas, ahogy korábban írtunk, a környékbeli országok áraival szemben is látványos a különbség.

Beszűrődik a fény az alagút végén

– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint az inflációs nyomás a magyar gazdaságban továbbra is jelentős, de az előző kéthavi gyorsulási ütem már a múlté. Ennek magyarázata, hogy szeptemberben jelent meg az adatokban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás fölötti emelése, míg októberben az új gázév hatása. „Ezzel szemben novemberben ilyen egyszeri hatás nem volt, sőt, bár a forint továbbra is gyenge volt, de nem történt a szeptember végihez hasonló értékvesztés, továbbá azóta valamennyit erősödött is az árfolyam” – sorolta a kedvező hatásokat az elemző. 

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a szolgáltatások esetében vélhetően némiképp mérséklődő havi inflációt látunk majd, párhuzamosan a kereslet folyamatos szűkülésével. „Az Eurostat felmérése is meglehetősen beszédes ebben a tekintetben. Míg hosszú éveken keresztül a szolgáltatócégek legnagyobb problémája a munkaerő hiánya volt, addig a 2022 negyedik negyedévére vonatkozó felmérés már arról számolt be, hogy a növekedést akadályozó legfőbb tényező már a kereslet hiánya. Ezek fényében a szolgáltatók költségáthárítási ereje is lassan mérséklődhet”– magyarázta Virovácz Péter, aki szerint az előző havinál kedvezőbb képest festhet a tartós fogyasztási cikkek inflációja. Úgy látja, hogy a maginfláció is nagyjából hasonló mértékű havi emelkedést mutathat, mint az általános inflációs mutató (1,7 százalék hó/hó).

A benzinárstop eltörlése után tovább emelkedhet az infláció

Bár az elemzők még nem tudták, amikor nyilatkoztak nekünk, hogy nem januártól, hanem már december 6-án kivezeti a kormány a benzinárstopot, Virovácz Péter ugyanakkor jelezte, egy ilyen döntés azonnali és 12 hónapon át tartó szintugrást hoz az év/év inflációs mutatóban, ami a jelenlegi piaci üzemanyagárakat figyelembe véve nagyjából extra 2 százalékpontot jelent. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már kontextusba helyezhető a gazdaságfejlesztési miniszter korábbi kijelentése, miszerint a jövő év elején 25 százalék fölött tetőzhet az infláció. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője pedig úgy számolt, hogy a benzinárstop eltörlése után az infláció 25,1 százalékon tetőzhet, amivel 2023 év végére csak 8,9 százalékra csökkenne, az éves átlagos infláció pedig 18,5 százalék körül alakulna.