Tájkép csata közben – kiszámolták, mit okoztak Magyarországnak az orosz szankciók

Annak ellenére, hogy a magyar exportteljesítmény nőtt, mintegy 4,9 milliárd euróval, átszámítva nagyjából 2000 milliárd forinttal romlott a kereskedelmi egyenleg egyetlen fél év leforgása alatt, a tavalyi második fél évben a 2021-es első fél évhez képest – ez derül ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (Hepa) friss jelentéséből, amelyben Magyarország exportteljesítményét vizsgálták.

A dokumentumot a Hepa bocsátotta a Világgazdaság rendelkezésére. Ebben a 2021–2022-es időszak első három fél évének kereskedelmi tendenciáit vizsgálták. Ennek során állapították meg, hogy a teljes külkereskedelem értéke 2022 első fél évében jelentős mértékben, 16,2 százalékkal emelkedett 2021 második fél évéhez képest. Az export értéke 2021 két fél évében stagnált, majd 2022 első fél évében 15,9 százalékkal növekedett, és megközelítette a 70 milliárd euró értéket. Ezzel párhuzamosan az import értéke 2021 második fél évében 8,77, és 2022 első fél évében 16,6 százalékkal növekedett.

A termékkereskedelemi egyenleg ennek megfelelően már 2021 második felében negatívba fordult (mínusz 1,66 milliárd euró), és tovább romlott 2022 első fél évében (mínusz 2,31 milliárd euró). 

A rezsi mindent visz: az import tekintetében a legnagyobb importérték-növekedés a villamos energia, valamint a gáz- és az olajtermékek esetében történt az egész időszakra vonatkozóan.

További tetemes, 150-200 százalékos importérték-növekedés következett be a műszerek, olajok (élelmiszer), fémipari termékek, gabonafélék, zöldség és gyümölcs kategóriájában.

Made in Hungary

A Hepa által létrehozott exportágazati kategóriákon belül továbbra is az elektronika és a villamos berendezések (28,9 százalék), valamint a járműipar (18,6 százalék) rendelkeztek a legnagyobb exportrészaránnyal 2022 első fél évében. A 2021-es második fél év és a 2022-es első fél év között az ágazatok átlagos exportérték-növekedése 15,9 százalék volt. Átlag felett tudta növelni exportteljesítményét az agrárium, 

• az agráripar 60, 
• a primer mezőgazdaság és állattenyésztés 31,2, 
• az élelmiszeripar 25,7 százalékkal. 

Átlag körüli növekedést ért el az elektronika (15,7 százalék), a vegy-, gumi- és műanyagipar (15,3 százalék), valamint a gépipar (14,9 százalék). Átlag alatti exportérték-növekedést ért el a fémipar (13,2 százalék), a könnyűipar (12,9 százalék) és az egészségipar (8 százalék). Számottevően csökkent az exportértéke az egyéb feldolgozóiparnak (mínusz 20,9 százalék).

A Hepa az idei első hat hónapban az ágazati teljesítményeken belüli alágazati eredményeket is vizsgálta. Ebből pontosabb kép rajzolódik ki az export fejlesztési irányainak azonosításában. 

Az energiaválság következtében jócskán megnövekedtek a műtrágya előállítási költségei, és hiány keletkezett belőle az európai piacokon és Magyarországon egyaránt. Ennek ellenére a műtrágyatermékek kiviteli értékében jókora növekedés volt tapasztalható (83,8 százalék). Nyolc partnerország esetében is magasabb volt a műtrágyaexport értéke 10 millió eurónál: Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Olaszország, Németország, Csehország. Ezek közül Horvátország (357,5 százalék), Szerbia (319,4 százalék), Olaszország (219,2 százalék), Ausztria (191,1 százalék) és Németország (89,3 százalék) esetében volt átlag feletti az exportnövekedés az előző fél évhez képest.

Célországok

A magyar kereskedelem irányaiban nagyobb változás nem történt. Az export döntő részét lefedő EU részesedése 75,6-ről 76,8 százalékra emelkedett. Továbbra is Európa (EU27, illetve EU27-en kívüli európai országok) jelenti a magyar export fő irányát 89,1 százalékos aránnyal. Ázsia részaránya 2022 első fél évében 4,8 százalék volt, míg az amerikai kontinens országai 4,9 százalékot képviseltek. A maradék két kontinens részaránya a kereskedelmen belül 1,2 százalék volt. Exportértékben a második legnagyobb növekedés az EU után Amerika esetében történt, közel 718 millió eurós növekedéssel.

A másik változás, hogy a 7. és a 8. helyen Franciaország megelőzte Csehországot. A top 10 ország részesedése a teljes exportból minimálisan növekedett, 65,8 százalékról 66 százalékra.

Továbbra is Németország a legnagyobb kereskedelmi partner, bár részaránya 25,2 százalékra csökkent a 2021 első félévi 26 százalékról. A többi kilenc exportpiaci célország részaránya 3,5–5,8 százalék között mozgott. Németország után a legnagyobb kereskedelmi partner országcsoport a Kárpát-medencei és a V4-országok, amelyek részaránya az előbbieknél a 2021. második féléves 23,5 százalékról 23,6 százalékra, az utóbbiaknál pedig 13,5 százalékról 13,7 százalékra növekedett 2022 első fél évében.

Az Egyesült Államokba irányuló export harmadával (33,3 százalékkal) növekedett az előző fél évhez képest. Ehhez elsősorban a járműipar járult hozzá, ami önmagában 180 százalékos pluszban zárt.

Brutális sebet ütöttek az orosz szankciók

A legnagyobb visszaesést elszenvedő FÁK-térségen belül Tádzsikisztánba 88,9, Türkmenisztánba 43, Fehéroroszországba 31,1, Oroszországba pedig 23,5 százalékkal esett vissza az export. 

Oroszország esetében az exportértékből legalább 10 százalékkal részesedő iparágak közül 

• az elektronika 60,8, 
• a gépipar 46,4, 
• a papíripar 42,1, 
• a könnyűipar 41,4, 
• a vegy-, gumi- és műanyagipar 37,4, 
• az élelmiszeripar 26,1 százalékkal esett vissza. 

Igaz, a teljes exporton belül a FÁK-térség aránya nem jelentős, illetve növekedett viszont a kivitel a mezőgazdaság és az állattenyésztés (168,3 százalék), az agráripar (35,2 százalék) és az egészségipar (31,7 százalék) esetében. Nem meglepetés, hogy a háború miatt jelentős visszaesés történt az ukrajnai exportértékben is, egészen pontosan 33,8 százalékos csökkenés állt be.