Utalt az EU Magyarországnak, de elmarad a decemberi pénzosztás
Szeptember után októberben is többlettel zárt a költségvetés, azonban erre a bejelentett kormányzati takarékossági intézkedések, például a kiadási stop nyomán számítani lehetett. Az év tizedik hónapjában a központi alrendszer 101,3 milliárd forintos aktívumot ért el, a tízhavi halmozott pénzforgalmi hiány viszont ezzel együtt is 2590,4 milliárd forinton alakult, ami az éves előirányzat 82,2 százaléka – derül ki a Magyar Államkincstár által közzétett részletes adatokból.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság megkeresésére elmondta, az október havi többletben, hasonlóan szeptemberhez, a kiadások visszafogása játszotta a főszerepet: míg a költségvetés bevételei 32,3 százalékkal növekedtek éves alapon, addig a kiadások 2,1 százalékkal mérséklődtek. Októberig bezárólag a költségvetés bevételei 22,3 százalékkal, 24,4 ezermilliárd, a kiadások pedig 18 százalékkal, 27 ezermilliárd forint fölé emelkedtek.
Az áfa továbbra is mindent visz
Bevételi oldalon az egyik legfontosabb tétel továbbra is az áfa, tíz hónap alatt 29,7 százalékos növekedést mutatnak az adatok, októberig több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint a tavalyi év egészében. A bővülés mögött egyrészről a fogyasztási volumen növekedése, másrészről pedig az infláció húzódik meg. A szakértő hozzátette, a fogyasztáshoz kapcsolt másik fontos adónem, a jövedéki adó esetében ellenben stagnálásról beszélhetünk.
Emögött eltérő folyamatok állnak: az üzemanyagok esetében az adócsökkentés mérsékelte, míg a szeszes italok és a dohányáruk esetében adóemelés növelte a bevételeket
– mondta Molnár Dániel.
Dinamikusan, 44,2 százalékkal bővültek a gazdálkodó szervezetek befizetései is, amit egyrészről a 34,5 százalékkal növekvő társasági és 31,5 százalékkal emelkedő kisvállalati adóbevételek hajtottak, másrészről pedig az ágazati különadók. Az utóbbi csoportból kiemelendők az energiaellátók jövedelemadója, a pénzügyi szervezetek befizetései, valamint a bányajáradék, e három soron 374 milliárd forinttal (240,4 százalékkal) több bevétele keletkezett a kormánynak, mint a tavalyi évben, ehhez képest a kiskereskedelmi adónál látható 37,8 százalékos (24,7 milliárd forintos) bővülés eltörpül.
A kormány magán és az uniós programokon spórol
Az októberi adatoknál említést kell még tenni a kisadózók tételes adójáról, amely a megelőző havinak a felére esett vissza a szeptembertől érvénybe lépő jogszabályi változtatások és az adónemet igénybe vevők körének szűkítése miatt, amelynek hatása most először jelenik meg az adatokban. A személyi jövedelemadóból származó bevételek tízhavi teljesülése 8 százalékkal maradt el a 2021-es szintjétől, amelyben az szja év eleji visszatérítése játszott szerepet a gyermekes családok részére, anélkül ezen a soron is két számjegyű növekedést látnánk a bérdinamika, valamint a magas foglalkoztatás nyomán. Ez látszik abból is, hogy a szintén a bérektől és foglalkoztatástól függő szociális hozzájárulási adók és járulékok tételsoron az év eleji adócsökkentés ellenére 11,8 százalékkal több bevétele keletkezett a költségvetésnek, mint tavaly.
A szeptemberi visszaesés után, októberben ismét tetemes összegben,
összesen 178,3 milliárd forint értékben érkeztek a költségvetésbe uniós bevételek,
ezzel a tízhavi teljesülésük 20,3 százalékkal haladta meg a 2021-eset, míg értékük megközelítette a 970 milliárd forintot. Kiemelendő azonban, hogy még így is csak az előirányzat 41,0 százaléka teljesült októberig bezárólag.
Molnár Dániel szerint a kiadási oldalon az látható, hogy a kormány októberben is önmagán, illetve az uniós programokhoz kapcsolódóan spórolt: a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai éves alapon 23,2, míg az uniós programok kiadásai 52,2 százalékkal mérséklődtek az év tizedik hónapjában. A két tétel tízhavi teljesülése ugyanakkor még ezzel együtt is 6,9, illetve 52,2 százalékos bővülést mutat, vagyis az év eleji költekezést az elmúlt hónapok kiadás-visszafogása sem tudta ellensúlyozni.
A többi nagyobb kiadási tétel ellenben októberben is emelkedett. Családtámogatásra 6,4, lakástámogatásra 78, a nyugdíjbiztosítási alap finanszírozására 18,3, míg az egészségbiztosítási alapéra 18,5 százalékkal fordított többet a kormány, mint 2021 azonos időszakában. Kiemelendők még a kamatkiadások is, itt a szigorodó kamatkörnyezet és a nominális államadósság növekedése miatt a kiadások egy év alatt 46,2 százalékkal, közel 516 milliárd forinttal bővültek.
Szükség van a gazdasági áldozatokra
„Előretekintve novemberben már nem számítunk többletes költségvetésre, a nyugdíjprémium, illetve a nyugdíjkorrekció 240 milliárd forintos többletkiadása, valamint a kiadásbefagyasztás október végi befejezése miatt. Emellett az is látható, hogy decemberben a korábbi évekkel szemben nincs mozgástér a már megszokottnak tekinthető kormányzati költekezésekre” – jelentette ki a Makronóm Intézet elemzője. Hozzátette, az elmúlt kéthavi kedvezőbb költségvetési adatok csak átmeneti megnyugvást hoztak,
a kormányzati kiadások gazdasági áldozat nélkül tartósan nem foghatók vissza.
Megjegyezte, emiatt kiemelten is fontos az uniós megállapodás tető alá hozása: javítaná a pénzforgalmi egyenleget, valamint biztosítaná a növekedés fenntartásához szükséges forrásokat.
Megállapodás hiányában a gazdasági visszaesés elkerülése szinte lehetetlen feladatnak hangzik.
Molnár Dániel úgy véli, a költségvetés helyzetét az ukrajnai háború vége és az energiaárak mérséklődése, illetve stabilizálódása is javítaná. Ez az infláció lassításán keresztül növelné a vásárlóerőt és így a gazdasági teljesítményt, valamint az adóbevételeket is, továbbá mérsékelné a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges forrásokat, és lehetővé tenné a jegybanki kamatvágást, azon keresztül pedig a kamatterhek csökkentését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.