A veszprémi várnegyedben a következő években 18 épület újul meg több tízezer négyzetméteren, köztük a Szent Mihály-főszékesegyház.
A projekt – amelynek az ötlete három évvel ezelőtt merült fel – 2025-ig tart, ám mivel 2023-ban Veszprém és a Bakony–Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz, a következő egy speciális esztendőnek számít a beruházás szempontjából. Például mindjárt az év elején, a januári EKF-megnyitó idejére a szükséges területekről el kell bontani az állványokat és más építési létesítményeket.
A kulturális fővárosi évad ideje alatt a programok sikeres lebonyolítása érdekében a kivitelezést, ha nem is leállítjuk, de lelassítjuk
– ismertette a projektvezető, aki a beruházást irányító, a Veszprémi Érsekséghez tartozó Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese. Jelezte ugyanakkor, hogy a tervek szerint 2023 húsvétjára a főszékesegyház – az altemplom kivételével – megújul, májusra pedig három további épület látogatótere, valamint az összes többi tető- és homlokzatrekonstrukciója is elkészülhet.
Pém Attila kiemelte, hogy
a mostanihoz hasonló léptékű fejlesztés a barokk kor óta, közel 250 éve nem zajlott a várnegyedben.
A beruházás száz százalékban állami támogatásból valósul meg: 2020-ban a kormány 39 milliárd forint odaítéléséről döntött, amelyet idén novemberben további 17,8 milliárd forinttal egészített ki.
Azt gondolom, hogy minden nagy projektnek vannak ellenzői. A Lánchidat is támadták, az Eiffel-tornyot is és a Liget-projektet is, csak hogy néhány példát említsek a közel- és a régmúltból. Ezek a támadások is azt jelzik, hogy egy valódi megaprojektről van szó, amely mindenkinek ott van a látómezejében
– mondta a szakember arra reagálva, hogy az elmúlt hetekben több sajtóhír is napvilágot látott arról, hogy egy körülbelül 3-4 ezer fős csoport erősen sérelmezi a főszékesegyház tervezett belső átalakítását. Ezzel kapcsolatban a projektvezető azt mondta: ezek „tetszik, nem tetszik” típusú vélemények, amelyek leginkább arra vezethetők vissza, hogy az emberek nem szeretik a változásokat.
A Szent Mihály-főszékesegyház esetében azonban olyan megoldásokat kell alkalmazni – folytatta Pém Attila –, amelyek nem „tetszik vagy nem tetszik” alapon születnek, hanem amelyek műszakilag a legjobbak. A sokat vitatott belső festéssel kapcsolatban megjegyezte:
A templom falainak nedvesedése és sószennyezettsége olyan mértékű károsodást okozott a két réteg festésben – az 1910-esben és az 1974-esben is –, hogy a szakértők nagyjából ezek harmadának az eltávolítását javasolták.
Ezért az egyetlen reális döntés szerinte az volt, hogy egy fehér védőréteggel vonják be a falakat, amely védőréteg a jelenlegi állapotot konzerválja, így a későbbiekben annak eltávolításával bármely korábbi falfestékréteg előhozható, azaz kis részben restaurálható, nagyobb részben rekonstruálható.
A szintén a viták középpontjába került üvegablakok ügyében azt mondta, az eredeti, 1910-eshez hű ábrázoláshoz igyekeznek visszatérni, a nem eredeti üvegablakokat pedig kiemelik és restaurálják.
Összességében mindent megteszünk azért, hogy a főszékesegyház méltó állapotba kerülhessen 2023 húsvétjára. Az értékeket pedig mentjük. Ennek jegyében restauráljuk például a barokk oltárokat
– fejtette ki. A tiltakozók 3-4 ezer körüli számáról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a Veszprémi Egyházmegye több mint 300 ezer lelket számol.
Pém Attila már edzettnek számít, ha egy beruházással kapcsolatos nemtetszés kinyilvánításáról van szó, hiszen ő volt a projektvezetője a fővárosi Liget-projekt részeként megvalósult Magyar Zene Házának is – amelyért egyébként idén az Év projektmenedzsere díjjal tüntették ki –, s ott is sokszor kapott hideget-meleget.
Tudtuk, hogy jó, amit csinálunk, mégis egy hangos csoport folyamatosan azt üvöltötte az arcunkba, hogy nem jó. Fontos látni azonban, hogy mióta elkészült a Városliget megújítása, a ligetvédők is elcsendesedtek, nem üvöltik például, hogy bontsuk le a zene házát
– jegyezte meg. Arra is kitért viszont, hogy Veszprémmel ellentétben a Ligetben a műemlékvédelmi szempontok – az Olof Palme-ház néven ismert Millennium Házát leszámítva – nagymértékben nem befolyásolták a döntéseket, a veszprémi várnegyed esetében azonban gyakorlatilag mindenre kiterjed az örökségvédelmi hatóság hatásköre.
Hasonlóságnak nevezte ugyanakkor a két invesztíció között, hogy mindkettőre hatottak a világban éppen zajló történések. A Magyar Zene Házának építését a koronavírus-járvány kitörése nehezítette, a veszprémi beruházást pedig az ukrajnai háború árnyékában, tetemes alapanyagár-emelkedés és az import nehézségei közepette kell megvalósítani, de
ahogy a városligeti beruházás is sikerrel zárult, a szakember arra számít, hogy Veszprémben is hasonló eredményt tudnak majd letenni az asztalra három év múlva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.