Ebben az évben Magyarország a háború és a szankciók miatt 3674 milliárd forintot veszít, azaz a GDP volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. A Makronóm Intézet a német IW Gazdaságkutató Intézet által Németország vonatkozásában kidolgozott módszertan alapján számszerűsítette a hatásokat, az elemzés pedig rávilágít arra is, hogy a kormányzati programok (mint például az energiaintenzív kkv támogatási program, a gyármentő program, a megújult Széchenyi Kártya-program és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram) 2022-ben 0,5, míg 2023-ban 1,5 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP várt bővüléséhez – ezek nélkül 2022-ben mindössze 4,0 százalékkal emelkedett volna a gazdasági teljesítmény, az idei évben pedig stagnálás következne be.
A Makronóm elemzése alapján a háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet. Magyarországot elsődlegesen az energián keresztül érintik a szankciók, hiszen nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű kitermelhető földgáz vagy kőolaj, amely ki tudná elégíteni a hazai keresletet. További hátrányt jelent, hogy tengeri kikötő hiányában az ellátás diverzifikációja is nehézségekbe ütközik, ami miatt a magyar gazdaság kénytelen a csővezetékes szállításra támaszkodni, rövid távon ennek nincs alternatívája.
Ennek következménye, hogy Magyarország kiszolgáltatott a világpiaci folyamatoknak, az emelkedő energiaárakat a hazai fogyasztóknak is meg kell fizetniük és beépíteni az árakba
– írja a tanulmány.
A háború és a szankciók hatásai azonban nemcsak hazánkat érintik kedvezőtlenül: Magyarország nyitott gazdaság, így külkereskedelmi partnereink gazdasági teljesítménye az exportkeresleten keresztül nagyban befolyásolja a hazai GDP-t is. Ezen belül is különösen fontos Németország, ahova 2022 első tíz hónapjában termékexportunk 25,2 százaléka áramlott.
A számok nem hazudnak: 1600 milliárdos lyukat ütött a magyar költségvetésen az Európai UnióA pénzforgalmi hiány 72,4 százalékát az államadósság kamatterhei, valamint az uniós források akadozása adta a tavalyi évben. A két tétel súlya 2021-ben még csak 41,2 százalék volt. |
A német gazdaságra gyakorolt hatást számszerűsítette a német IW Gazdaságkutató Intézet. Ehhez a háborús konfliktust és a szankciókat megelőző gazdasági előrejelzéseket használták alappályának, ami képet ad arról, milyen növekedési pályán lett volna a gazdaság, ha egyik fenti esemény sem következett volna be. Ezt vetették össze az aktuális előrejelzésekkel, ami alapján arra az eredményre jutottak, hogy
Németországnak az Ukrajnában folyó háború és a szankciók 2023-ban 175 milliárd euró nagyságrendű veszteséget okoznak, ami a GDP 4,5 százalékának felel meg, egy főre vetítve pedig 2 ezer eurós nagyságrendet képvisel.
A szakértők az áremelkedéssel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy jelentősen gyorsult a háború és szankciók következményeképpen: míg 2021 májusában a tavalyi évre vonatkozóan 3,8, az idei évre pedig 3,7 százalékos árváltozást feltételeztek a magyar gazdaságban, addigra a 2023. januári előrejelzés már 15,7 és 14,9 százalékkal számol.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.