Alig hisznek a szemüknek az elemzők – senki nem számított ilyen adatra
A piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést hozott a friss kiskereskedelmi statisztika – így kommentálta az ING elemzője a Központi Statisztikai Hivatala (KSH) csütörtöki adatait.
Virovácz Péter felhívta rá a figyelmet, hogy bár a hivatal az éves bázisú indexet emeli ki, amely alapján továbbra is bővülés látszik, ám ez már meglehetősen csekély, mindösszesen 0,6 százalékos mértékű volt novemberben.
Havi összevetésben nézve a kiskereskedelmi forgalom volumene nagyjából 0,15 százalékkal emelkedett csupán, vagyis lényegében stagnálásról beszélhetünk.
A részleteket megfigyelve szintén inkább borús képet fest a csütörtöki adat. Az élelmiszer kiskereskedelem havi alapon szűk 0,1 százalékkal emelkedett novemberben annak ellenére is, hogy ebben a hónapban az olyan magas fogyasztási határhajlandósággal rendelkező fogyasztók, mint a nyugdíjasok kézhez kapták az újabb nyugdíjkiegészítést. Ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben fellendüljön az élelmiszerüzletek forgalma. Továbbra is kijelenthető, hogy a gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását.
Eközben kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében. Az előző hónaphoz képest itt 0,4 százalékkal csökkent a forgalom. A szeptemberi hónapot kivéve így már az elmúlt nyolc hónap alapján hét alkalommal is csökkent az értékesítési volumen ebben a szegmensben. Ebből az a következtetés vonható le, hogy
a háztartások zöme már javában visszafogja a nem élelmiszerekre szánt költéseket.
Egyedül az üzemanyag-forgalom tudott érdemi emelkedést regisztrálni havi alapon, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy végül novemberben nem esett vissza a teljes kiskereskedelmi forgalom. Ez így meglehetősen rossz képet vetít előre, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a forgalomnövekedés az üzemanyagkutakon elsősorban az üzemanyagár-sapka kivezetésével összefüggő várakozások hatása lehet. Ebből a szempontból még a decemberi üzemanyagforgalmi adatok is kedvezően befolyásolhatják a kiskereskedelmi statisztikákat, míg 2023 januárjától már egy sokkal tisztább (és vélhetően igen borús) képet láthatunk a fogyasztás alakulásáról.
Mindezek alapján Virovácz Péter nagyon valószínűnek tartja, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben egymást követő két negyedévben csökken majd, vagyis hamarosan már a számok szintjén is visszatükröződik a technikai recesszió.
Hol van már az szja-visszatérítés
Meredek lassulás – ezzel jellemezte a novemberi kiskereskedelmi adatot a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely szerint mindezt az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása okozta. Emellett közrejátszott az érdemben emelkedő infláció és az energiaárak jelentős emelkedése az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára. Ez tudatosabb vásárláshoz, az élelmiszerpazarlás elkerüléséhez vezetett.
Az üzemanyag-kiskereskedelem 27,7 százalékos növekedése kapcsán megjegyezte, hogy abban a pánikváráslások mellett a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott.
A szakértő egy tágabb idősávon belüli adatsort is közölt a kiskereskedelemről. A 2020 április mélyponthoz képest a 2022 novemberi adat még mindig 23,6 százalékos bővülést takar és 4,3 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,2 százalékkal, 2010-hez képest pedig 50,9 százalékkal emelkedett.
Vagyis a kiskereskedelmi nagytotál nem mutat sötét képet.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek, valamint a bérminimum 20 százalékos emelése. Ugyanakkor a dinamikus bérnövekedés hatását a meglóduló infláció tompítja. Tavalyelőtt 3,5, tavaly már (részben az alacsony bázisnak, részben az egyszeri transzfereknek köszönhetően) 6 százalék felett alakulhatott a növekedés.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Márciusban a bázishatások miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A negatív trendben némileg ellensúly lehet az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelés. Suppan Gergely arra is rámutatott, hogy folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat. Különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. Igaz, a háború következményeként az orosz vendégek tartósabban hiányozhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.