Átmeneti vagy tartós lesz a magyar gazdaság gyengélkedése? Így látják az elemzők az idei évet

Az első 4-5 hónap technikai recessziója után az év második felétől jöhet egy felpattanás a magyar gazdaságban – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki hozzátette, minden attól függ, a vállalatok hogyan képesek megbirkózni az elmúlt időszak energiaársokkjával és a drámai költségnövekedéssel. Szerinte alapvetően nem rosszak a kilátások, mivel a hazai vállalatok nincsenek túlságosan eladósodva, ugyanakkor itt is jöhet fordulat, ha elkezdenének tömegesen bedőlni a hitelek és a munkanélküliség ismét megjelenne, abban az esetben már az alternatív forgatókönyv lépne életben és a stagnálás helyett 3 százalékos éves recesszió lenne a realitás.

Alapvetően nem 2023 lesz a magyar gazdaság legkönnyebb éve, de talán nem is a legnehezebb. Összességében egy minimális gazdasági növekedéssel számolhatunk – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Hozzátette: egyelőre velünk maradnak az orosz–ukrán háború, illetve az Európai Unió és Oroszország közötti gazdasági konfliktus okozta kihívások, így az ország számára a legnagyobb kihívást idén is a megnövekedett energiaárak, illetve ennek következményei jelentik, amelyek érintik a gazdaság minden szektorát.

A szakember úgy látja, az első fél évet negyedéves alapon inkább visszaesés jellemzi majd, míg a második fél évben jóval valószínűbb már a negyedéves alapú akár érdemi növekedés. Ráadásul ekkorra már sok olyan tényező bázisba kerül, amely most a gazdasági aktivitást mérsékli és talán e tényezők (például energiaár) az ideinél még kedvezőbben is alakulnak. „A felpattanásnak feltétele, hogy ne történjen további váratlan negatív esemény – amelyből sajnos az elmúlt években bőven ízelítőt kaptunk” – taglalta az elemző.

A korábbi években megszokottnál jóval mérsékeltebb növekedés várható, nagyjából 1 százalék körüli. A kockázatok azonosak a tavalyiakkal, a külső kockázatok között elsősorban az energiaárak alakulását érdemes kiemelni, amely jelentősen befolyásolja hazánk folyó fizetési mérlegét, illetve az inflációs folyamatokat, amik természetesen a forint árfolyamában is meghatározók – mondta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője, aki úgy látja, amennyiben a kockázati tényezők gyengülnek, az effektív kamatráta (18 százalék) lassú, fokozatos csökkenése már a második negyedévben megkezdődhet, főleg, ha sikerül lezárni az uniós forrásokkal kapcsolatos vitákat.

Az ipar mentheti meg az idei évet

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az idei növekedést az ipar és a nettó export mentheti meg, a Makronóm elemzője szerint ebben az is szerepet játszik, hogy egyrészt itt az állami támogatások is erőteljesebben jelennek meg, mint a szolgáltatásoknál, másrészt a kereslet erős, harmadrészt pedig az alapanyaghiányok miatt sok esetben a bázis is alacsony. 

– utalt a szakember a decemberi BMI-re, miszerint az év utolsó hónapjában kirobbanó formában volt a hazai feldolgozóipar. Kiemelte azt is, hogy folyamatosak a beruházások, amelyek az ágazat teljesítményét növelik, ugyanakkor mivel az energia lesz az egyik legfontosabb tényezője a versenyképességnek a jövőben, ezért szerinte nagyon kell figyelni arra, hogy ezt milyen áron tudja megvásárolni vagy előállítani az ország, illetve hogy mennyire energiaigényesek az ide érkező beruházások.

Mindenesetre rámutatott arra, amire a Magyar Nemzeti Bank a decemberi inflációs jelentésében is felhívta a figyelmet: hiába lassul a felvevőpiacaink növekedése a mostani energiaársokk idején, a hazai kivitel gyorsabban nő, ezért külpiaci részesedésünk még ilyen körülmények között is bővülhet, ami a hosszú távú növekedés szempontjából kulcsfontosságú.

Év végére csökkenhet ismét 10 százalék alá az infláció, az egész éves átlag csúnya lehet

Az év másik nagy kihívásáról, az infláció leküzdéséről Németh Dávid úgy vélekedett, attól függ, hogy a kereslet és a nemzetközi árak hogyan alakulnak a gáz, az áram, és az olajpiacon, ugyanakkor szerinte a magas bázis miatt egy érdemi lassulásra lehet számítani.

(A kormány napokban közzétett középtávú makrogazdasági erőjelzése hasonló forgatókönyvet valószínűsít, jövőre 4,3 százalékos inflációval számol kabinet az idei éves átlagos 15 százalékos ütem után.)

Ezzel szemben Varga Zoltán nem hiszi, hogy jövőre sikerül 4 százalék közelébe leszorítani az inflációt, szerinte a piaci folyamatokon kívül is rengeteg felfelé mutató tényező van, mint a rezsicsökkentés módosítása, üzemanyagár-sapka eltörése, vagy az élelmiszerárstop későbbi kivezetése a dinamikát is feljebb húzza. Ő inkább azzal számol, hogy 2024-ben még 7 százalékos lehet a pénzromlás üteme, az idei 18 százalékos index után. 

Az alapvető gond ugyanis, hogy az év elején még egészen drámai mértékű lehet az infláció, ami az egész éves átlagot meghatározhatja: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 25-26 százalékról beszélt nemrégiben egy konferencián, Regős Gábor szerint viszont még ennél is magasabb, 25 és 30 százalék közötti tartományból kezd el majd csökkenni, emiatt úgy látja, hogy a 4 százalék körüli jóslat alapvetően optimista.

Kamatcsökkentés, uniós források és forint

Németh Dávid szerint már a második negyedévben elkezdheti csökkenteni a kamatokat a Magyar Nemzeti Bank, majd nyártól kezdve a 13 százalékos alapkamat az év végére 10 százalék alá süllyedhet. Arra is rámutatott: kulcskérdés lesz a márciusi kamatdöntések idején az uniós források körüli vita alakulása, azaz, hogy a kormány mit teljesít addig az időpontig a vállalásokból.

– húzta alá a szakember, hozzátéve, hogy már csak a folyó fizetési mérleg szempontjából sem mindegy, hogy beérkeznek-e az EU-s támogatások, nem beszélve a forint árfolyamára gyakorolt hatásáról. A hazai fizetőeszköz a következő hónapokban szerinte tovább erősödhet, nem zárja ki, hogy a nyáron már 380 körüli árfolyammal lehet találkozni a bankközi devizapiacon.