Négy fő területen növeli a kiadásokat a kormány

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára ad tájékoztatást a 2023-as büdzséről. Az esemény előzménye, hogy a kormány az ígéreteknek megfelelően benyújtotta az idei büdzsé módosítását az Országgyűlésnek, miután tavaly év végén a veszélyhelyzet adta jogkörével élve kormányrendeletben módosította. A meghívottak között volt Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, ám egyikük sem jelent meg a bizottság előtt.

Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy a kormány és a PM minden esetben megadja a tájékoztatást a bizottságnak, a tárcavezető megbízásából vesz részt a mostani eseményen. 

Az államtitkár véleménye szerint 2022-es tavaszi ülésszak végén egy összességében megalapozott költségvetésről döntött az Országgyűlés, szerinte senki nem gondolta volna, hogy a háború és hozzá kapcsolódó szankcióknak olyan súlyos következményei lesznek, mint amik bekövetkeztek. Az Európai Bizottság is korábban 2,3 százalékos növekedést jósolt, ez 0,1 százalékra mérséklődött.

Az elemzők és az Európai Bizottság is reálisnak tartott az idei évre egy 4 százalékos növekedést, ez most 1,5 százalék a reális. az infláció kapcsán elmondta, hogy a bérek növekedése az idén meghaladhatja az inflációt, 

– húzta alá. Ezzel együtt a kormány úgy látta, hogy célszerű hozzányúlni a költségvetés kiadási és bevételi oldalához, erre a veszélyhelyzeti jogkör lehetőséget adott a kabinetnek.

Összesen négy fő célt tűzött ki a kabinet 

 Négy fő terület jellemzi a 2023-as költségvetést az államtitkár szerint.

• Az első cél a munkahelyek megvédése, szerinte ez idáig jól működik, rekordszinten van a foglalkoztatottság, ezt a célt prioritásként kezeli a veszélyhelyzeti büdzsé, a rezsivédelmi alapban is visszaköszön az államtitkár szerint. Ezekkel az intézkedésekkel a munkahelyeket védi a kormány, abban bíznak, hogy ezekkel a célzott intézkedésekkel sikerül megvédeni a foglalkoztatottságot, ami együtt járhat a bérek növekedésével.
• A második cél a rezsivédelem. A gáz lakossági ára a legalacsonyabb, a villamosenergia-árnál a második legalacsonyabb, miközben az energiaárak továbbra is hektikusak. Szerinte hiába alacsonyak az árak, nem tudni, mit hoz a jövő. Ezért emelték 670 milliárdról 2600 milliárd forintra az alap kiadásait, ebből részesülnek támogatásban a vállalatok, az önkormányzatok, az egyházak és a lakosság is.
• A harmadik fő terület a családok támogatása. A kormány továbbra is elkötelezett, hogy a reprodukciós rátát tovább növelje, ezért az idei költségvetés megőrzi a családtámogatásokra szánt összeget, sőt, új programokat is indítottak. A 30 év alatti nőkre is kiterjesztette az szja-mentességet a kabinet.
• A negyedik célja a kormánynak a nyugdíjak megőrzése. Januártól 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is kiterjed, ez 650 milliárdos többlet kiadást tartalmaz.

Takarékos gazdálkodást kíván folytatni a kabinet

Az államtitkár úgy látja, hogy minden többletkiadást csak a felelős költségvetési gazdálkodás szellemében célszerű biztosítani, ezért áttekintették a bevételi oldalon is a lehetőségeket. A legjelentősebb változás az ural és a brent közötti különbségből fakadó profit elvonása. Banai szerint célszerű volt ennek becsatornázása a büdzsébe.

A kormány megnövelte a költségvetés tartalékait, egyúttal a hiánycélt a GDP 3,5 százalékáról 3,9-re emelte. Ugyanakkor az államtitkár szerint így is fennmarad az érdemi hiánycsökkentő pálya. A tavalyi 4,9 százalékra mérséklődött hiánycélt ráadásul a választási évben sikerült realizálni, csak a különleges gázkészlet vásárlása miatt ugrott 6,1 százalékra az eredményszemléletű hiány.

– mondta, kiemelve, hogy a tavalyi 73,5 százalékos ráta az idén 70 alá csökkenhet. 

Alkotmányos jogkörével élt a kormány

Banai Péter Benő szerint a kabinetnek lehetősége van az indokolt mértékig törvényeket veszélyhelyzetben rendeleti úton módosítani, ez a gyakorlat már a koronavírus-járvány alatt is így volt, amit semmilyen nemzetközi szervezet nem kritizált. Hangsúlyozta, hogy azok a célok, amelyeket a veszélyhelyzeti rendelet tartalmaz, összhangban volt az Országgyűlés alapelveivel.

Az államtitkár jelezte, hogy az Országgyűléstől függ, hogy milyen formában tárgyalja a büdzsé módosítását, ugyanakkor a kormány részéről minden információt megadnak. Az eljárás kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy formálisan egy törvénymódosítást nyújtott be a kabinet, ebben a módosításban azonban több olyan kiegészítő tájékoztatást adtak, ami túlmutat a törvényjavaslat számszerű részein.

Képviselők kérdezik az államtitkárt

Jámbor András ellenzéki képviselő szerint április óta nem növekednek a reálbérek, amit a KSH adatai is alátámasztanak, szerinte a társadalom többsége reálbércsökkenést szenved el, miközben a szociális juttatások értékükből veszítenek. Rákérdezett arra is, hogy pontosan mekkora összeggel támogatja a kormány a debreceni akkumulátorgyárat, illetve miért vár a kabinet a pedagógusok fizetésemelésével, és ehhez miért kell várni az uniós pénzekre.

Tóth Endre, a Momentum politikusa felrótta, hogy veszélyhelyre hivatkozással hozni jogszabályokat szerinte abszurd szabályozás, mivel nem Magyarország a legjobban érintett ország a háborúban. Úgy látja, ilyen eljárásra még az előző rendszerben sem volt példa, szerinte egy autokrata rendszer kezd kialakulni,

– mondta a képviselő.

Hargitai János, a KDNP politikusa szerint az államtitkártól a bizottság minden információt megkaphat, szerinte az államtitkár mindig tényszerűségre törekszik. Az államtitkár szerint a mostani helyzetben, amikor kifejezetten nehéz bármit előre jósolni, felveti azt a kérdést, hogy van-e értelme a tavaszi ülésszakban elfogadni a költségvetést. Egy tartalmi kérdése volt Banai Péter Benőhöz, az önkormányzatoknak bővebb tájékoztatást kellene kapniuk, nem szerencsés, hogy sok polgármester még mindig nem tudja, hogy mekkora normatív támogatásra számíthat a települése.

Ander Balázs (Jobbik) méltatta Banai Péter Benőt, akit korrektnek nevezett, bár azt is hozzátette, hogy vele vitetik el a balhét. A képviselő afelől érdeklődött, hogy pontosan mekkora kormányzati támogatást kapnak a multinacionális vállalatok, illetve a hazai kkv-k, ő is megemlítette a debreceni akkumulátorgyárat, hogy miért olyan régióban épül, ahol nincs elég munkaerő. 

Vajda Zoltán, a bizottság elnöke azt kifogásolta, hogy rendszeresen évközben módosítja a büdzsét a kormány, szerinte azt se szerencsés, hogy „füstös szobákban” döntöttek tavaly a költségvetés módosításáról. Kockázatosnak nevezte, hogy a devizaadósság aránya a teljes állományon belül emelkedik. 

Válaszol az államtitkár a feltett kérdésekre

Banai Péter Benő kritizálta azokat a mondatokat, amelyek szerint a parlament kiüresedett volna, úgy látja, hogy érdemes visszatekinteni a 2002 és 2010 közötti időszakra, amikor a parlament egyszer sem módosította a költségvetést, miközben a végrehajtás köszönőviszonyban sem volt az elfogadáskori állapotokkal. Az, hogy célszerű-e elfogadni a büdzsét a tavaszi ülésszakban, szerinte valid kérdésfelvetés, de fontos az építőipari szereplőknek, a tervezhetőségnek, hogy időben tudják, milyen beruházásokkal kell számolniuk, ahogy a bankszektornak is fontos, hogy milyen adókkal kell tervezniük.

– tette hozzá. Banai rámutatott arra, ellentmondás van abban, hogy egyszer az a probléma, hogy miért korábban fogadja el a parlament a büdzsét, máskor pedig, hogy miért az év végén, ahogy tavaly is. 

Az államtitkár meggyőződése, hogy a munka ad tartást az embereknek, a legkevésbé képzetteknek is az segítség, ha munkát kapnak. Szerinte a szociális érzékenység része, hogy Európában hazánkban a gázár a legalacsonyabb az átlagfogyasztásig. 

Az orosz gázszerződésről azt mondta, hogy nem mondhat részleteket, mert azzal jogszabályt sértene. Az általa ismert információk alapján viszont kedvezőbb az új szerződés, mint az előző. Az áfa kapcsán kiemelte, hogy nincs adókulcsváltozás, ráadásul a jövedelmek is nagyobb arányban nőnek, mint azt korábban feltételezték, tehát nem csak az infláció miatt emelkedik a bevétel ezen a soron.

2022 októberéig reálbér-emelkedés volt – hangsúlyozta az államtitkár a KSH adatai alapján, hozzátéve, hogy folyamatosan nőttek a reálkeresetek hazánkban az elmúlt években. 

A debreceni akkumulátorgyárról elmondta, nagy dolog, hogy ma Kelet-Magyarországon van egy ilyen beruházás, szerinte ez korábban nem volt jellemző. Hangsúlyozta, hogy a területi szempont is érvényesül a beruházási döntéseknél, azok a cégek nagyobb támogatást kapnak, amelyek ezeket a régiókat választják.

A tanárok béremelésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy többről van szó, mint hogy miből finanszírozzuk. Azokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy ezek Magyarországnak járó források, a hétéves költségvetésről egyszer már született döntés, ezekkel a pénzekkel pedig kalkuláltak. 

– húzta alá, hozzátéve, bíznak abban, hogy az uniós forrásból megvalósul a nagyobb mértékű fizetésemelés. Az operatív program vállalása szerint a diplomás átlagbér 80 százalékát elérik. Hangsúlyozta, hogy az idén érdemi reálbér-emelkedés lesz a pedagóguskeresetek esetén, amennyiben sikerül megegyezni az unióval. Banai Péter Benő szerint a kormányzat reagál a háborúra, visszautasította azt a mondatot, miszerint a kabinet önmaga által kreált válsággal nézne szembe, szerinte pont ez a kormány az, amely kezdetektől a leghangosabban követeli a békét. 

Abban bízik, hogy a háború helyzet megoldódik, normalizálódnak a gazdasági folyamatok, aminek része az infláció csökkenése. A nyugdíjakra rátérve jelezte, hogy a magyar nyugdíjrendszer teljesítményalapú, akik 100 ezer forint alatt kapnak, azok külföldön dolgoztak.