Élelmiszerárstop: ezen a héten eldől, hogyan tovább

A kiskereskedelem szereplői legkorábban ezen a héten kaphatnak válaszokat a kormányzattól arra, hogyan kell megduplázniuk január 12. után az árstopos termékek készleteit – erről a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára beszélt a Világgazdaságnak.

Mint ahogy arról lapunk beszámolt, a múlt év végén, december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a jogszabály, amely módosította az árak megállapításáról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatt eltérő alkalmazásának kormányrendeletét. Ez a jogszabály lényegében az árstopos alapvető élelmiszerek, tehát

• a kristálycukor, 
• a búzafinomliszt, 
• a finomított napraforgó étolaj,
• a házi sertéscomb,
• a csirkemell, csirkefarhát,
• az ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej,
• a friss tojás,
• és az étkezési burgonya
  árusítását határozza meg a kereskedők számára. 

A bejelentett változás lényege, hogy a kereskedőknek a készletüket, illetve annak a vásárlók számára történő kihelyezését olyan mennyiségben kell biztosítaniuk, hogy 

Ez a rendelkezés egyértelműen annak a főleg az elmúlt hetekben elszaporodó jelenségének vetne véget, hogy országosan üres polcok fogadták a vásárlókat az üzletekben kristálycukor, tojás és más termékek esetén. A kormány ennek érdekében egy fontos mennyiségi támpontot is rögzített. Eddig úgy volt, hogy az árstopos termékekből naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, az adott év (2021 és 2022) átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség árusítása kötelező. A jövőben viszont ennek a kétszerese az elvárás, ha szükséges.

Kérdés kérdés hátán

Az új szabályozás jövő hét csütörtöktől lép hatályba. Mivel a fejlemények a két ünnep között, december 28-án váltak ismertté, a fogyasztóvédelmi hatóság nem tudott a részletekről tájékoztatást adni a kiskereskedelmi szereplőknek. Pedig Neubauer Katalin szerint lenne miről beszélni, ugyanis a jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű.

– sorolta a kérdéseket. Szerinte a hatósági áras húsok biztosítása a polcokon egyébként is nehézkes, mivel a baromfi esetében az árstopos mellre fokozódik a kereslet, a nem árstopos combra pedig egyre csökken. Márpedig egy élő állatnak nem lesz dupla melle az olcsóbb árazás miatt.

Éppen ezért a megnövelt készleteket inkább a tartós élelmiszerek esetében tartja elképzelhető megoldásnak, ami valóban csökkenthetné a hiányjelenségeket. Más kérdés, hogy a kereskedők veszteségeit az árstopos termékeken ez tovább növelné, ami miatt az MNKSZ attól tart, hogy felgyorsulhatnak a boltbezárások, főleg a kisebb üzletek kategóriájában.

Miért ennyire drága minden?

A szervezet főtitkára nem ért egyet azzal a közkeletű, mások mellett a jegybank által is képviselt állítással – igaz, ezt a kormány nem osztja –, hogy az árstopos termékeken keletkező veszteségeket a kereskedő a többi árucikkre vetíti ki, így összességében kompenzálja, sőt be is szedi az eredetileg tervezett profitját. Szerinte ez azért nem működik így, mert a piacon továbbra is árverseny van, a konkurencia árvizsgálata és az ártükör is létező gyakorlat. „Mindennap versenyzünk a vásárlókért, ha túl magas fogyasztói árakat alkalmazunk, akkor a vásárló ott vásárol, ahol a legolcsóbb” – húzta alá. 

Mindenesetre Neubauer Katalin szerint az árnövekedést nem a kereskedői árrés kitágítása okozza, hanem a termelői árak nagy ütemű emelkedése. Az MNKSZ fenntarthatatlannak tartja a 12. hónapja életben lévő élelmiszerárstop intézményét, ezért arra kéri a kormányt, hogy azt mielőbb vezesse ki. A kabinet december közepén jelentette be, hogy április 30-ig hosszabbította meg az intézkedést.