Hatéves mélyponton a lakáshitelpiac
Közel hat évre nem látott szintre, 49,5 milliárd forintra esett vissza a lakáshitelek új szerződéseinek összege novemberben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közölt adataiból.
Ez a volumen az októberi, igen gyenge adathoz képest is tízmilliárd forintos elmaradás, az idei májusi csúcsnak pedig kevesebb mint az egyharmada.
A fogyasztási hiteleknél viszont sokkal jobban alakult a múlt év utolsó előtti hónapja, legalábbis ami az előző hónaphoz viszonyított teljesítményt illeti.
A személyi kölcsönöknél például 32,9 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami minimálisan ugyan, de meghaladja az októberre kimutatott volument:
igaz, a 2021. novemberi 38,3 milliárdos összegtől már jócskán elmaradt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és a babaváró kölcsönnél hasonlóan alakult a helyzet, vagyis a novemberi kihelyezések már meghaladták az októberi volument, ám az egy évvel korábbitól erősen elmaradtak. A babavárónál persze a novemberi – egyébként bő négymilliárd forintos – emelkedésben az is szerepet játszhatott, hogy volt némi bizonytalanság a konstrukció jövője körül, így feltehetően több érintett család is még az eredeti, múlt év végi határidő lejárta előtt igyekezett szerződést kötni.
Ami az első tizenegy hónap új kihelyezéseit illeti, azok alapján nagyon úgy tűnik, hogy visszaesést hozhatott 2022 a lakossági hitelpiacon. A lakáshiteleknél 1154 milliárd forintot ért el a január elejétől november végéig megkötött új szerződések összege, amely csak 3,6 százalékkal ugyan, de elmarad az egy évvel korábbitól.
A 2021. egészében mért, 1300 milliárd forint körüli új lakáshitel-szerződés túlszárnyalásához pedig már csoda kéne, főleg, ha figyelembe vesszük az utóbbi hónapok finoman szólva is szerény teljesítményét.
A fogyasztási hiteleknél még erőteljesebb, 12,7 százalékos visszaesést hozott a múlt év első tizenegy hónapja az új kihelyezéseknél, így a kimutatott volumen kevéssel ezermilliárd forint alatt maradt. A visszaesés legnagyobb részben a babaváró hitel iránti kereslet fokozatos csökkenésével magyarázható: a támogatott konstrukcióból tizenegy hónap alatt 386,8 milliárd forintnyit vettek fel az arra jogosultak, ami viszont csaknem a negyedével kevesebb az egy évvel korábbi – bő 509 milliárdos – mennyiségnél. Figyelemre méltó viszont, hogy a személyi kölcsönök szempontjából egyáltalán nem alakult rosszul az elmúlt év: a november végéig megkötött, 465,4 milliárd forintnyi szerződés 7,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Az új kihelyezések mennyiségének csökkenése viszont egyelőre kevéssé látszik a lakossági hitelállomány alakulásán. A teljes háztartási portfólió mérete új csúcsra, 9867,9 milliárd forintra nőtt november végére, ami 6,4 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi mennyiséghez képest.
Figyelemre méltó azonban, hogy a bővülési ütem fokozatosan csökken a lakossági hitelállománynál is: a 2021 novemberéig tartó egy év alatt még meghaladta a 15 százalékot.
Az állományon belül egyébként a lakáshitel-portfólió mérete is döntögeti az újabb és újabb csúcsokat: a november végi volumen 8,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és már csak nem egészen 60 milliárd forinttal maradt el az 5 ezermilliárdos lélektani határtól. A csökkenő kereslet ellenére a babaváró kölcsönnél is szépen duzzad az állomány (részben a konstrukció sajátosságai miatt), a 22 százalékos éves bővülés után 1871,4 milliárd forintot ért el novemberben. A személyi kölcsönök portfóliója is bő egytizedével hízott éves alapon, és 1266,7 milliárd forintot tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.