Inflációs fordulatra várva: döntött a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatról
Változatlanul 13 százalékon hagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa idei első ülésén az alapkamatot, amelyet utoljára tavaly szeptemberben emelt meg 125 bázisponttal. A mostani döntés nem okozott meglepetést, a piac is erre számított, főleg azok után, hogy Matolcsy György jegybankelnök már a múlt héten, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével történt találkozója alkalmával egyértelművé tette:
az infláció mielőbbi és tartós letörése nyithat utat ahhoz, hogy a kamatok mérséklődjenek.
Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mire gondolt az elnök, azaz mit értett a tartós csökkenés alatt, ám az azért sejthető, hogy amíg nem vagyunk túl az infláció tetőzésén, és nem csökken a 20 százalék feletti érték, addig szinte biztosan marad a mostani kamatszint. Egyedül a 18 százalékos irányadó ráta mérséklésében lehet bízni, erre legkorábban márciusban kerülhet sor, ám ehhez az is kell, hogy január–február folyamán tetőzzön a pénzromlás üteme Magyarországon.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart tájékoztatást Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az eseményt természetesen élőben közvetítjük.
Küzdelmes másfél év van az MNB mögött
2021 júniusában indította el a régióban elsőként a kamatemelési ciklust a monetáris tanács, először 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte az alapkamatot. Hiába jelentette be már 2022 májusában, a Világgazdaság által szervezett konferencián Virág Barnabás alelnök, hogy a jegybanknak az agresszív, proaktív szakaszból egy fokozatos szakaszba kell átlépnie, az energiárak nyár elején történő felrobbanása és a forint drasztikus leértékelődése miatt újabb kényszerű kamatemelésekre volt szükség az MNB részéről, előbb 185, majd 200 bázisponttal.
Végül Matolcsy György szeptember 27-én jelentette be, hogy 16 hónap után lezárja az MNB a kamatemelési ciklust, mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű kamatnál”. A piacokat azonban nem nyugtatta meg a monetáris szigorítás lezárása, a forint megállíthatatlan esése újabb lépésekre sarkalta a nemzeti bankot, amely így október 14. óta átmeneti eszközöket is alkalmaz a devizapiaci folyamatok normalizálódása érdekében. A 17 és 18 százalékos kamatokkal sikerült kivédeni a forint elleni spekulációs támadásokat, amely azóta az euróval szemben mintegy 10 százalékkal erősödött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.